Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - M. Egry Ildikó: Középső bronzkor végi nép települése a Kóny-Barbacsi tóparton

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Árok A feltárt felületeken kívül, a gázcső számára kiásott árok metszetének átvizsgálásakor lettünk figyelmesek egy széles, mély árok metszetére (3. térkép 355. obj.), amelyet sajnos az idő rövidsége miatt csak kis szakaszon sikerült feltárnunk. A humuszos betöltésből - mely csak az árok alsó 1/3 részében tartalmazott neolit és bronzkori leletanyagot, valamint nagy mennyiségű állatcsontot - feltételezhető, hogy a bronzkori település kerítő árkául szolgálhatott. Erre utalhat az is, hogy az ároktól ÉK-re, a nyomvonalban nyitott szondaszelvényekben bronzkori kerámialeletet tartalmazó objektumot már nem tártunk fel. Leletanyag A nagy számú leletanyagból a zárt gödrökből, tűzhelyből feltárt kerámia együttesek kerülnek most bemutatásra, valamint a korszak jellegzetes típusait reprezentálandó szórványként, a humuszréteg aljáról gyűjtött töredékek, melyek segítenek meghatározni a település kronológiai besorolását. A település objektumaiból előkerült kerámiatöredékek többsége vastag falú fazekakbői származik (7. kép 1.). Ezeken gyakori a plasztikus, ujjbenyomkodással kialakított lécdísz és a rátett nagyméretű fogóbütyök (9. kép 1-2). Sok darabon megtalálható a halomsíros kultúra edényművességében általánosan elterjedt csücskösen kihúzott perem (7. kép 2., 11. kép 1-3.), szalagfülük pedig az ismert csapolási technikával (ILON 1996.140.) volt rögzítve az edény falához (9. kép 7.). A tölcséres, erősen kihajló nyakú, hangsúlyozott vállú, kerek hasú urnafazekak töredékei ugyancsak gyakoriak. Az egyik, gondosan megmunkált, fényes felületű darab (6. kép 3.) pontos megfelelője már a későmagyarádi telepeken is feltűnik (TOCÍK 1978-81, Taf. 49/21). A kisebb méretű, kihajló peremű, pereme alatt szalagfüllel, vagy vízszintesen összenyomott bütyökdísszel ellátott hordóforma fazekak töredékeiből került a legtöbb a gyűjteménybe (8. kép 2.,10. kép 7-8,11. kép 1,7,). A kárpáti halomsíros kultúra egyik vezető kerámiatípusa a csücskösen kihúzott peremű, enyhén profilált, rövid nyakú, öblös hasú nagy tál, amely számos lelőhelyen, temetőkben és telepeken egyaránt megtalálható (KOVÁCS 1975:216. sír/2; TROGMAYER1975 Taf. 32; SZ. KÁLLAY1983 10. kép 7). Lelőhelyünkön a 241. objektum (tűzhely) tapasztásában találtuk meg ezt az edényt (1. kép 1.). A 267. objektumból előkerült egy másik tál típus töredéke is (4. kép 4.), amelynek párhuzamait a késő-magyarádi - kora halomsíros időszak, így Gellénháza - Budai szer II. lelőhelyének 11