Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - M. Egry Ildikó: Középső bronzkor végi nép települése a Kóny-Barbacsi tóparton

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK félgömbös alakú darabjában (H.SIMON - HORVÁTH 1998-1999 2. kép 7.) valamint a késő magyarádi kultúra Nitriansky Hradok Zamecek-i telepének leletei között (TOCÍK Taf. 171/15) ismerhetjük fel, valamint előkerült a tiszafüredi halomsíros temető több sírmellékletében is. (KOVÁCS 1975.102 sír/2,194 sír/3). A 267. objektumban két csaknem teljesen ép edényke állt egymás mellett a méhkas alakú gödör alján. Az egyik egy csésze (5. kép 1.) széles szájú, rövid, tölcséres nyakú (pereme helyenként töredékes), nyomott gömbtestű, hasvonalán egy apró átfúrt bütyökdísszel. Felülete fekete színű, fényesre polírozott. Közvetlen a csésze mellett állt egy bütyöklábú korsó (5. kép 2.) tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű, pereméből kissé hengeres szalagfüle a hasvonalra támaszkodik, talprészén három kis bütyökláb van arányosan elosztva. Az igen jellegzetes edénytípus párhuzamai előfordulnak a magyarádi kultúra legkésőbbi fázisának névadó Dolny Peter-i lelőhelyen (DUSEK 1969, 2. ábra 6), valamint sok koszideri periódusba sorolt lelőhely anyagában ( KOVÁCS 1988. Abb. 4/2,10.; HORVÁTH 1994.1. kép 2.,) de ugyanígy sajátja a kora halomsíros leletegyütteseknek is (WILLVONSEDER 1937. XXIII. 1.1-2, ILON 1998-99. 1. tábla 4., 8. tábla 1.). Lelőhelyünkön nagy számban gyűjtöttük az ívelten kihajló nyakú, éles töréssel hangsúlyozott hasvonalú füles bögrék és korsók töredékeit (10. kép 2 - 6). Ez a típus, bár csak elvétve, megjelenik a késő magyarádi telepeken (TOCÍK 1978. Taf. 163/4, Taf. 113/28), valamint gyakori a Vetefov kultúra böheimkircheni csoportjánál (NEUGEBAUER 1977 Taf. 30 ), és a kárpáti halomsíros kultúra leletanyagában ( TOCÍK 1964. X. 3; XXVI. 4). A késő magyarádi telepek jellegzetes kerámiája a kissé ívelten cilindrikus oldalú, négy bütyöklábú bögre. A közölt leletanyagokban általánosabb a valóban kis bütykökön álló típus, melynek oldalán kerek, nagy nyílású szalagfül helyezkedik el és hasvonalát esetenként lencse szerű bütyök is díszíti (MRT 5.15. tábla/4; NEUGEBAUER 1977. Taf. 40; TOCÍK 1964. Tab. 52/7). Településünkön a 251. objektumban előkerült bögre annyiban különbözik ezektől, hogy négy hegyesedő bütyök lába majdnem vízszintesen helyezkedik el és mindegyiket kerek lyukkal függőlegesen átfúrták, sem fül sem bütyökdísz nem található rajta (6. kép 1.). A hengeres testű bögrék lelőhelyünkön kedveltek lehettek, mivel formájuk több töredékben is felismerhető (8. kép 5-6). Az ép bögrével egy gödörben (251. obj.) volt egy miniatűr tálka is (6. kép 2), melynek közeli párhuzama ugyancsak a böheimkircheni leletanyagban található (NEUGEBAUER 1977. Taf. 47/3, Taf. 84/6) ). A mindennapi élet használati tárgyai közé tartozhattak a különböző méretű fedők (8. kép 1,4; 9. kép 3,5) és egy kis agyagmécses ( 12. kép 1). Az 12