Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK haját - a 18. századi konyha a nyugati szárnyban volt. A nagy torony alsó szintjét jégveremként hasznosították. A kastély délkeleti sarka előtt konyhához tartozó, bizonyára földszintes helyiségeket emeltek. Az építéstörténeti áttekintéssel a 19. század második feléhez érkeztünk. A Viczay család kihalta után (1873) új birtokos jelent meg: Khuen Károly. Birtokfoglalása után kevéssel tűz ütött ki a kastély délkeleti sarkában. A helyreállítás egyúttal kismértékű átalakítást is jelentett. Felszámolták a délkeleti sarokban volt konyhát és a ma is használatos terekben alakították ki a tüzelőberendezéseket. A rendkívül színvonalas munkák során belső burkolatokat, parkettákat, lambériákat, tapétákat hoztak. A déli szárny emeletén ekkor alakult ki - vélhetően a boltozott barokk díszterem helyén 37 - a kastély reprezentatív ebédlője, ún. "Vadászterme". Hozzá kapcsolódva a keleti szárnyba szalonok sora került. Az északi szárny barokk belső lépcsőjét elbontva, annak helyén épült meg a ma látható márványlépcső. Az első emeleten, egy barokk ajtószárnyat kivéve, új ajtókat helyeztek el, díszes cserépkályhákat állítottak fel, szinte minden szobában. A megmaradt empire és copf kályhákat új helyeken állították fel. A keleti szárny emeleti reneszánsz loggiáját ekkor falazták el, kialakítván mögötte a nagyszalont/ A 20. század elején Möller István tervei alapján fejezték be az átalakítások sorát. Kisebb változtatásokat leszámítva abban az állapotban maradt meg a kastély a világháború befejezéséig. A kastély a háborút szinte sértetlenül vészelte át, ám az épület berendezése áldozatául esett a változást hozó éveknek. Jegyzetek: 1 A falu legismertebb műemlékében, a kastélyban 1983-85. között végzett ásatás, falkutatás eredményeiről számolunk be - már csak a terjedelem szabta korlátok okán is - vázlatosan. A kutatást Dávid Ferenc művészettörténésszel közösen, a szerző végezte. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem tekinthető teljesnek az ásatás, mert a kapu előtti területről igazgatói döntéssel eltanácsoltak minket. Az épület helyreállításának építésze Sedlmayr János volt. A helyreállításról megjelent publikáció: Sedlmayr 1989. A kastély a felújítás után a Művészeti Alap alkotóházaként, annak tulajdonában működött esztendőkig. A napjainkban is az Alap jogutódjának birtokában lévő épületet később kastélyszállóként működtették. 2 Geréb 1971.33. "Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkai, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel, a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége". A krónikával ellentétben a történeti források szerint a testvérpár a 12. században érkezett az országba. 3Győrffyl987.601. 98