Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Újabban előkerült római kori kőemlékek a Xántus János Múzeum gyűjteményében

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK 4. Sírkő töredéke. Lelőhely: Győr, Széchenyi tér, 1999. ásatás. Ltsz.: 2001.1.2. (5.ábra) Leírása: Katonai sírkő felső részének domborműdíszes töredéke, sérült, nagyon kopott. Fent kissé bemélyített, félköríves lezárású mezőben szembe néző férfi portréja. Arcvonásai nem kivehetők, szakáll talán, rövid - talán homlokba fésült - frizurát visel. A portré alatti képmezőben jobbra haladó lovon ülő, felajzott íjából nyilát éppen kiröpíteni szándékozó férfialak látható. Bár - a kő kopottsága miatt - sem ruházata, sem a lószerszám nem ismerhető fel, a fegyver alapján mégis teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy az 1. század második felében Arrabonában állomásozó ala I Ituraeorum egyik katonájának állított sírkővel van dolguk. Anyaga: puha homokkő, méretei: m:730 mm, sz: 460 mm, v:180 mm. Kora: 1. század második fele - 2. század első évei. Lelőkörülmények : 1999. április 12-én került elő a Győr-Széchenyi téri ásatáson, másodlagos helyzetben, a 16-17. századi ún. "török börtön" 2. számú helyiségének második padlószintjébe építve. Analógiák: A hasonló elrendezésű sírkövek, ahol a halott fülkében elhelyezett portréja alatt jelenik meg a lovas ábrázolás, nem túl gyakoriak Pannoniában. Brigetióból (CIL III 4276) és Aquincumból (SCHOBER 1923 Kat.sz. 187) ismerünk ilyeneket. Lehetetlen viszont nem észrevenni a hasonlóságot a győri gyűjtemény egyik legismertebb darabja: Acrabanis szíriai íjász sírköve (CIL III 4367) és a most előkerült töredék között. Kövünk kopottsága miatt stilisztikai hasonlóságok ugyan nem állapíthatók meg a két faragvány között, felépítésük és témaválasztásuk miatt mégis egy műhely termékeinek tartjuk őket. 5. Feliratos kő töredéke. Lelőhely: Győr, Szt. István út 4. 1994. leletmentés. Ltsz.: 2001.1.3. (6. ábra) Leírása: A megmaradt részletből nem teljesen egyértelmű, hogy sírkőhöz, sírtáblához, esetleg szarkofághoz tartozott-e. A viszonylag kis vastagság mérete alapján inkább az utóbbira gondolunk, bármennyire valószínűtlennek tartják egyes kutatók szarkofágok darabjainak kőlapos sír részeként való felhasználását (ERTEL1999, 213.). A töredék felső széle közelében vízszintesen elhelyezett kettős, profilált borda - valószínűleg a keret része. Fölötte magányos D betű töredéke. A keretelés alatt a felirat középső részének hat sora olvasható: 84