Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből (Szerk. Horváth József) (Hudi József)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK Fejezetek Győr, Mosón és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Szerk. Horváth József. Győr, 2000.195 p. A 2000 év őszén Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának kiadásában, Ivanics Ferenc közgyűlési elnök ajánlásával értékes közigazgatástörténeti kötet jelent meg a magyar államiság millenniumának tiszteletére. A kötet nemcsak az ünnepi tisztelgés okán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert első a maga nemében. Korábban ugyanis csak elszórt írások, tanulmányok foglalkoztak az északnyugat-dunántúli régió megyéinek igazgatástörténetével. Ez az első nagyobb vállalkozás, amely az elmúlt évtizedek kutatási eredményeit teszi közkinccsé. Ha elfogadjuk, hogy a kötet a térség közigazgatástörténet-kutatásának állapotát tükrözi, akkor - Horváth József szerkesztő historiográfiai áttekintését megerősítve - azt mondhatjuk, hogy a kutatók érdeklődése napjainkban elsősorban az új- és legújabb kor kérdései felé fordult. Az 1827 óta nyomon követhető kutatás eddig részeredményeket hozott: egyegy szűkebb területen jelentős eredmények születtek, az összegző áttekintés megírása a jövő feladata maradt. A kötetben a középkort egyetlen tanulmány képviseli. Tomka Péter régész Vármegyéink a régészeti kutatások tükrében c. dolgozatában több évtizedes munkásságának tapasztalatait foglalta össze a három megye (Győr, Mosón, Sopron) székhelyének, mint ispánsági központnak a kialakulásáról. Győr esetében ismételten vitába száll a kelta és avar alapítást vallókkal, kimutatva, hogy a győri gerendaszerkezetű vár a római kori, s a honfoglalás korára nagyrészt elpusztult erőd maradványaira épült, s már Géza nagyfejedelem korában tárház volt a területén. A soproni ispáni várat szintén a római városfalak felhasználásával építették, míg a mosoni ispánsági központot - a vízrajzi viszonyok megváltozása miatt új helyre, de az előbbivel megegyező technikával emelték. A komolyabb régészeti kutatások hiánya (részben lehetetlensége) miatt ma egyik ispáni várról sincsenek részletes ismereteink, ugyanígy kevéssé ismerjük a váralja településeket, s a királyi vármegyék településhálózatát. Amíg e téren nincs előrehaladás, a történeti tudást a hipotézisek helyettesítik - amire szerzőnk is több példát ad. Turbuly Éva levéltáros Megyei közigazgatás Sopron vármegyében a statútumok (szabályrendeletek) tükrében (1589-1771) c. tanulmányában az eddig föltárt mintegy ötödfélszáz vármegyei statútum alapján mutatja be a 509