Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Recenziók - Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből (Szerk. Horváth József) (Hudi József)
ARRABQNA 39. 2001. RECENZIÓK megyehatóság újkori jogszabályalkotó tevékenységét. A közelebbről megvizsgált 1579-1777 közötti időszakból jelenleg 451 statútumot ismerünk: ebből 252 a XVI. század végéről, 74 a XVII. századból, 124 a XVIII. század első két harmadából maradt fenn - kis részüket nyomtatásban is kiadták. A túlnyomórészt a vármegyei közgyűlésen alkotott szabályrendeletek a szerző szerint - némileg vitathatóan - a mindennapi élet egészére kiterjedtek: a katonai, adóügyi, jogszolgáltatási, kereskedelmi, önkormányzati területeket egyaránt szabályozták. A szabályozás köre egyre bővült. A vármegyei árszabások (limitációk) a XVII. században terjedtek el; a hatósági árszabás a legfontosabb élelmiszerekre, a munkabérekre és a kézműves termékekre egyaránt kiterjedt. A "rendeletalkotási láz" véleménye szerint a modern állami bürokrácia XVIII. századi kiépítésével, a megyék központi kormányzati ellenőrzés alá vételével csökkent, bár a korábbinál szélesebb területeket ölelt fel. E kérdésben megítélésem szerint ma még nem lehet egyértelműen állást foglalni, hiszen nem ismerjük a XVIII. század teljes statútum-termését. Ha figyelembe vesszük, hogy a megyék a Helytartótanács közvetítésével kiadott rendeleteket és utasításokat a körleveleikben gyakran saját statútum formájában adták tovább, várhatóan a teljes feldolgozás után megváltoznak az arányok. Dominkovits Péter levéltáros Közigazgatástörténet - családtörténet. Egy 16-18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék c. terjedelmes írásában kiterjedt és alapos levéltári kutatásra építve a társadalomtörténet oldaláról világítja meg a vármegye közigazgatástörténetét. A szerény birtokú, Csallóközből (Pozsony vm.) származó köznemesi Zeke család történetét nyolc nemzedéken át követi. A család soproni ágát az 1545-ben az országbírói méltóságot betöltő Nádasdy Tamás szolgálatába álló Zeke György alapította. János fia már a Sopron vármegyei tisztikarba is bekerült. A család a XVII. század derekára a megye vezető hivatalviselő családjává vált. A családi karriert számos tényező előmozdította: lojális magatartás (a patrónus földesúr és a király iránt), jó házasságok, széles rokoni-baráti kapcsolatok, a római katolikus felekezet vállalása, műveltség (nyelvismeret, képzettség), s regionális kisugárzású (több megyére kiterjedő) birtokpolitika egyaránt hatásos eszköze lehetett a társadalmi felemelkedésnek. A megszerzett jómódú köznemesi birtokos-státusz fenntartása azonban legalább akkora kvalitást és energiát igényelt - erre a XVIII. századi nemzedékek már nem voltak képesek. A törékeny egyensúly megbomlott, s Zeke Miklós könnyelmű életével, presztízsberuházásaival (kastélyépítés), rossz gazdálkodásával anyagi csődbe vitte a családot. 510