Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK évszakban a parasztok visszatérnek a mocsárba, hogy javaikat hazaszállítsák. Egy másik nem kevésbé hasznos létesítményt építtetett az Esterházy herceg, nevezetesen az Eszterházát Pomoggyal összekötő utat; ezt egy 4-5 láb magasságú töltésen hozták létre; hossza két mérföld, szélessége 20 láb, fákkal szegélyezett és járművel könnyen járható, 19 fahíd van rajta, valamennyi elég jó állapotban. Lajta folyó Általános leírás 90 Két kis folyó ered a hegyekben, az egyik a Schwarzau a másik a Putten , az első a Geiersberg lábánál, a második a Simmering-hegy közelében (ezek a hegyek a legfontosabb előhegységei a Schneebergnek). A két folyó kb. 25 mérföldnyi folyás után, Haderwerd falunál, egy kicsivel a falu fölött Lajta néven egyesül. De nemcsak e találkozási pont miatt válik nagyobb jelentőségűvé a folyó, hanem azért is, mert innen már akár akadálynak, akár katonai vonalnak is tekinthető. Lajta folyása Haderwerdtől a betorkollásáig 59 mérföldnyi A Lajta kiterített folyamhosszúsága körülbelül 59 mérföldnyi, noha a folyót követő utak alapján Haderwerdtől az Óvár melletti Duna-ágba való betorkollásáig csupán 30 mérföldet tesz ki. Jobb oldalán a Lajta-hegység, bal oldalán egészen Brück magasságáig sík vidék húzódik, ahol a Hainburg melletti hegység Hundsheimberg-i nyúlványai miatt partjai meredekké kezdenek válni. A folyó völgye összeszűkül Gross-Rohau térségében, majd Lajtafalvától egészen a dunai betorkollásig kiszélesedik. A síkságon át iszapos mederben folyik; lassú folyású, erősen kanyargós, partjai megszakításokkal erdősek, gyakran találhatók ingoványos részek, és több pontján megközelíthetetlen. A folyó két partján lévő falvak közötti összeköttetést fahidak biztosítják. Közülük egy, a Bruckkal szemközti, kőből épült. A folyó itt termékeny és jól megművelt tájon folyik keresztül. A falvak jól megépítettek, népesek és a lakosok jómódúnak tűnnek. A folyó több pontján van gázló; átlagos szélességük 10 ölnyi, átlagos mélységük 4 lábra tehető. Áradásai a Dunával egyazon időszakokban történnek, vagyis az egyik ősszel, a másik tavasszal; ez utóbbi a veszélyesebb és a part menti falvakra, telepekre nézve gyakran végzetessé válik. Hederwerdtől Seibersdorfig a Lajta bal partja évente ki van téve ezeknek az áradásoknak, és gyakran nagyon jelentősek, mivel félmérföldnyire is szétterülnek a síkságon. Ez utóbbi falutól Gättendorfig a folyóvölgy 448