Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK lévő vajjal ill. 1 vindöl a benne lévő zsírral. Összesen 43 ft 27 krajcárt költött az árverésen, mely összegből 16 ft 30 krajcárt a két utóbbi tétel tett ki. A mecséri plébános és a lébényi káplán mellett további egyházi személyekkel is találkozunk a vásárlók között. Közülük a legaktívabb a "M. Kimlei Plébános" volt, aki öt vagyontárgyért licitálta felül a többi érdeklődőt. Parapatich János vásárolta meg a könyvszekrényben lévő könyveket - a szekrény másé lett - 30 forintért, 220 forintot adott a födeles kocsiért, 50 forintot az ezüstláncos zsebóráért, és vett egy-egy matracot ill. süveget is; így összesen 319 forintot és 6 krajcárt hagyott az árverésen. Az "őtevényi plebanus", Kerekes György egy öreg rostát és három mérő lisztet vásárolt, együttesen 69 ft 33 krajcárért. A "szigeti plébános" ­valószínűleg a kunszigeti, Németh István - egy levesestállal tért haza, melyért 2 ft 48 krajcárt adott; míg a "szemerei plébános" - talán a Győrsze­merén szolgáló Horváth József? - egy "ostáblás asztal"-ért adott 10 ft 21 krajcárt. Ott volt az árverésen egy "prédikátor" is, valószínűleg a lébényi evangélikus lelkész értendő alatta: ő l-l asztali ruhaprés, dunyha, festett vászon ágyterítő ill. fehér rámás kép mellett egy keményfából készült üveges almáriumot is megvett, ez utóbbiért fizette a legtöbbet: a 83 ft 42 kr összköltségből 51 ft 15 krajcárt. Az tehát mindenképpen megál­lapítható, hogy a testáló közelében működő egyházi személyek közül többen ott voltak az árverésen is. De hányan voltak ott a helybeli lakosok közül? Mivel a vevők lakóhe­lyét nem jelöli a jegyzőkönyv, ennek megállapítását egy külső forrás segítségével kíséreltem meg: az 1815/16. évi lébényi adóösszeírás névsorával vetettem össze a vevők névsorát. A két névsort összehason­lítva megállapítható, hogy a kb. 76 vevő közül 25 bizonyosan lébényi volt, hiszen nevük ott szerepel az adózók sorában. Ehhez hozzá vehetjük még a már említett káplánt és prédikátort, valamint a vevőként is szereplő nótáriust ill. szakácsnét; feltételezhetően lébényi volt még további kb. 8-10 személy: egyrészt azok, akiket csak foglalkozásuk jelölésével említenek ­kovács, pintér, borbély, boltos -, másrészt az uradalmi alkalmazottak (kasznár, ispány, inspector, inspectorné, számtartó). így azt állapíthatjuk meg, hogy a vásárlók mintegy fele volt helybeli. De honnan kerültek ki a többiek? - erre a kérdésre már sokkal nehezebb a válaszadás. A fentebb felsorolt vidéki plébánosok mellett csupán két esetben említ a jegyzék helynevet: a "Szemerei Atyafi" ill. a "Metséri Jáger" tételeknél. A vevők sorából ismert Zsálek Jánost a tanúnévsorból azonosíthatjuk: ő Mecsér község nótáriusa volt. Néhány esetben a ritkább családnév ad némi támpontot: a "Neuhold" néven jelölt vevő pl. való­színűleg az ekkortájt a szomszédos Sövényházán birtokos nemesi család (vö.: DOMINKOVITS 1994) valamelyik férfitagja volt. Lááb János rokon­349

Next

/
Oldalképek
Tartalom