Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK ként vett részt az árverésen, hiszen feleségét Adlmann Lucza néven említik a források; talán a Bezenyén a 18. század elejétől honos kisnemesi család (LENGYEL 1943. 12. o.) tagja lehetett. Genealógiai kutatásokkal bizonyosan pontosítható lenne még egy-két vevő - így pl. ifj. Andrássy József - lakhelye, a többségé azonban nem; az ő esetükben talán a környező települések adójegyzékeinek tüzetes átnézése vezethetne eredményre. Mint ahogyan a névsorban felbukkanó három zsidó személy illetőségének megállapítása is további kutatásokat igényel, hiszen Lebenyben ez idő tájt egyetlen izraelita sem élt (vö.: Schematismus 1816. 54. o.). A lébényi "civilek" közül a legaktívabb vásárló a "tsapláros" Vali (Wally) János volt: ő 21 vagyontárgy tulajdonjogát szerezte meg, melyeknek összetétele meglehetős változatosságot mutat. Az apróbb tételek közé sorolható 8 kendő, 4 vánkos, l-l párna, borstartó, sodrófa deszkástól, "posta síp" ill. mánguló, 10 pár tarka nyelű kés, "23 tzin kanál és 1 nagyobb"; az értékesebbekhez tartozik 1 bőr vánkosos kanapé (50 ft), 1 új bunda (80 ft 15 kr), valamint 7 kas méh (105 ft 33 kr). Az eddig felsoroltak összesen 318 ft 5 krajcárjába kerültek új tulajdonosuknak, aki - nem hiába lévén csapláros - ennek csaknem háromszorosát költötte borra és hordóra: 900 forintért megvásárolt Adlmann Máté borából mintegy 30 akónyit, valamint összes hordóját - az együttesen 71 3/4 akó űrtartalmú üresen állókat is! Vali Jánosnál lényegesen kevesebbet, de falubelijeinél sokkal többet költött az árverésen Jáksits József: 2 vágószék, 5 fazék, 4 vasnyárs és 1 verkli mellett 2 fiatalabb tehenet is vásárolt; ez utóbbi tétel 359 forintjába került, míg a négy előbbi együtt 22 ft 40 krajcárt tett ki. Róla az adóösszeírásból tudjuk, hogy a mészáros mesterséget űzte - így a vásárolt tételek némelyike aligha véletlen. Az árverésen aktívan résztvevő lébényiek jelentős része csak néhány vagyontárgyat vásárolt, többnyire az olcsóbbak közül. A jobbmódú gazdák közé sorolható Simon János pl. l-l sóőrlő malmot, szitát, pecsenyesütő serpenyőt ill. kis kádat vásárolt, összesen 12 ft 34 kr értékben; a hasonló vagyoni helyzetű Meidlinger Márton pedig 5 szalmaszéket, 3 paraszttálat, valamint 2-2 ásót, kapát ill. répareszelőt vett, együttesen 9 ft 45 krajcárt adván értük. Kevesebb tételben, de lényegesen nagyobb értékben vásárolt Modrovits József lébényi bíró: egy "Tseresnye fa asztal"-ért 16 forintot, 5 bőrszékért 27 ft 15 krajcárt, két nagyobb képért pedig 8 ft 33 krajcárt fizetett ki. Hozzá képest csak "jelképesen" vásárolt a két jelen lévő nótárius: Tsapó József lébényi jegyző 14 pár fekete nyelű kést vett 4 ft 8 krajcárért, míg mecséri társa, Zsálek János l-l kis keményfa asztalt ül. szalmaágyat vásárolt, 9 forintért. 350