Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK tagjai között találkozunk nevével, 1777-ben pedig az ekkor megalakított Szombathelyi Egyházmegye tiszteletbeli kanonokja lesz (GÉFIN 1929. II. köt. 324. ill. 329. o.). Valószínűleg 1779 augusztusának közepén hunyt el: a hagyatékban található, kifizetéseket elismerő bizonylatok többsége augusztus utolsó hetében kelt, az inventárium végére pedig szeptember elsején tettek pontot. Bolodár Ferenc hagyatékában több olyan elismervény található, melyen Vissi Ferenc lébényi plébános aláírását láthatjuk; közülük a legkorábbiak kelte 1779. augusztus 26. - így biztosra mondhatom, hogy ő lett a közvetlen utód a hivatalban. Róla tudjuk, hogy 1760 és 1765 között a győri szemináriumban végezte teológiai tanulmányait (BEDY 1937. 305. o.); 1771-ben pedig mecséri plébánosként szerepel a névtárban (Calendarium 1771. 60. o.), miként 1776-ban (Calendarium 1776. 68. o.) és 1778-ban (Calendarium 1778. 70. o.) is. Vagyis ő a szomszédos Mecsérről került a lébényi plébániára és működött ott közel két évtizedig, közben emelkedve az egyházi hierarchiában is: 1782-ben már "Vice-Archi-Diaconus" (Calendarium 1782.47. o.), 1789-ben pedig a Soproni Társaskáptalan tiszteletbeli kanonokja is (Calendarium 1789.43. és 94. o.). Utolsó rendelését Lebenyben, 1797. január 23-án vetette papírra; halálának pontos idejét még nem ismerem. Tény, hogy az 1797. évre készült névtár még őt említi lébényi plébánosként; a következő, az 1800. évre szóló már Adlmann Mátét. Adlmann Máté - neve egyes forrásokban Adelmann alakban is előfordul - egyházi pályájának alakulása az egyházmegyei névtárakból meglehetősen pontosan nyomon követhető. A győri szeminárium növendékei között 1775-1777-ben szerepel neve: évfolyamtársa volt - több más, később híressé vált egyházi személy mellett - a történetíró Svastics Ignác (róla: SZINNYEI 1909. 145. h.), aki az 1790-es évektől mosonszentmiklósi plébánosként működött (BEDY 1937. 308. o.) Az egyházmegyei névtár 1776-ban harmadéves (Calendarium 1776. 99-100. o.), 1777-ben negyedéves (Calendarium 1777. 124-125. o.) teológushallgatóként említi mindkettőjüket; a következő évben viszont már - befejezvén tanulmányaikat - kettéválnak útjaik: Adlmann Máté Oroszváron lesz káplán, Svastics Ignác pedig hazakerül Csécsénybe, Sibrik Antal udvari káplánja lesz (Calendarium 1778.72. ill. 54. o.). A következő, 1782. évre szóló névtár már mindkettőjüket plébánosként említi: Adlmann Mátét Oroszváron, Svastics Ignácot pedig Mecséren (Calendarium 1782. 46-47. o.). Ugyanezt olvashatjuk 1789-ben is (Calendarium 1789.92. ill. 94. o.); 1797-ben viszont Svastics már szentmiklósi plébános, Adlmann még Oroszváron van (Calendarium 1797. 74-75. o.). Az 1800. évre szóló névtár szerint már Adlmann Máté a lébényi plébános (Calendarium 1800. 81. o.), és az is marad 1816-ban bekövetkezett haláláig. Végrendeletét Lebenyben 336