Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK készítette el 1816. január 24-én; néhány héttel később, február 16-án már az inventáriumot is felvették hátrahagyott javairól. Testálásának egyik tanúja Moór Xav. Ferenc mecséri plébános volt; az 1817. évre szóló névtár szerint ő lett a lébényiek következő plébánosa (Schematismus 1817.65. o.). A pályaképeket olvasva egyetlen jelenségre hívom fel a figyelmet: a plébánosok helyváltoztatásának rendjében érdekes törvényszerűség figyelhető meg. Arra már - az egy évszázaddal korábbi viszonyokat vizsgálva - Fazekas István is utalt, hogy "a vándorlás általában a szegényebb plébániáktól a gazdagabbak felé irányult" (FAZEKAS 1993a. 120. o.). Ásókkal kisebb lélekszámú - 1804-ben a filiáival együtt is csak 589 rk. lelket számláló (Calendarium 1804. 54. [45!]. o.) - Mecsérről került Lebenybe Vissi Ferenc, majd Moór Xav. Ferenc; ugyaninnen a mintegy ezer lakosú (Calendarium 1804.46. o.) Szentmiklósra Svastics Ignác; míg Adlmann Máté oroszvári káplánból lett ugyanitt plébános, majd ezt cserélte fel a lébényi plébánosi hivatalra. A cserék érdekessége, hogy mind a négy említett plébánia kegyura a Zichy család volt; vagyis a plébánosok mozgásának lehetőségeit és irányait a kegyúr személye ill. a hozzá tartozó plébániák köre is jelentősen befolyásolta. A három irategyüttes forrásértékéről Dolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogyan hasznosíthatók a történeti kutatás számára a Győri Püspöki Levéltár "Testamenta" iratanyagában fennmaradt, különböző összetételű és részletességű irategyüttesek. Erre a kiválasztott három eset jó lehetőséget ad; az alábbiakban részletességük sorrendjében veszem sorra az egykori lébényi plébánosok után fennmaradt hagyatéki iratokat. Vi si Ferenc végrendeletéről Visi (Vissi) Ferenc 1797. január 23-án - hasonlóan elődjéhez ill. utódjához - latin nyelven vetette papírra utolsó rendelését, miként így tette ezt plébános-kortársainak döntő többsége is. Ez tehát egyáltalán nem meglepő; tény viszont, hogy a 17. század második felében már több győri kanonok magyar nyelven készítette el testamentumát (vö. pl.: HORVÁTH 1996.179-181. o. ill. HORVÁTH 1997.105-107. o.). Visi Ferenc rendelésének terjedelme is átlagosnak mondható: kb. két oldalnyi, társaiéhoz hasonlóan. A végrendelet eredeti példányát a Győregyházmegyei Levéltárban, egy másolatát Győrött a Megyei Levéltárban leltem fel - mindkettőt egymagában, hagyatéki leltár vagy más, ilyenkor szokásos kísérő irat nélkül. így Visi Ferenc utolsó rendelésének vizsgálata alkalmas annak 337