Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK 54. [45!] o.). Az egyházi névtárak adatai a lakosság számának lassú emelkedéséről árulkodnak: 1816-ban pl. 1305 rk. és 572 nem rk. személy élt a községben; míg a három filiában - Baromháza, Barátföld, Kis-Nyilas - együtt 102 rk. (Schematismus 1816. 54. o.). Az emelkedés azonban nem lehetett tartós: Fényes Elek 1841-ben 1288 rk. és 549 "ágostai" vallású lakosról tud, kik közül 29 nemes személy (FÉNYES 1841.

1. köt. 184. o.). A kisebbségben lévő evangélikusok 1786-ban kaptak engedélyt templom építésére, mely 1795-re készült el, a felekezet iskolájával együtt (NÉMETH 1995. 27. o.). Eltérő adatokat találunk a szakirodalomban arról, mikor lett Lébény mezőváros: Németh Judit szerint 1780-ban (NÉMETH 1995.27. o.), Gimes Endre szerint az 1700-as évek végén (GIMES 1972.17. o.); tény, hogy Vályi András 1796-ban megjelent munkája "magyar falu"-ként említi, megadva azonban német nevét is, "Leyden" formában (VÁLYI 1796-1799. II. köt. 494. o.). Ami a nemzetiségi megoszlást illeti: a 16. század második felében horvátok is települtek ide, akik a 17. század első felében többségbe kerültek a magyarokkal szemben (vö.: TOBLER 1979. 64. o.), később azonban elmagyarosodtak; a 18. századi telepítések után viszont már a németek alkották a lakosság felét (HALLER1998.198. o.), akik a 19. század végén még jelentős csoportot képeztek (1886-ban pl. 931 német élt még a faluban; vö.: THULLNER-HUSZ 1997. 99. o.). A18. század utolsó ill. a 19. század első évtizedeiről a községtörténeti munkákban alig esik egyéb említés. A ritka kivételek egyike Napóleon 1809. évi hadjáratával kapcsolatos: a megszállás alá került lébényieknek 170 beszállásolt francia huszár ellátásáról is gondoskodniuk kellett (NÉMETH 1995. 27. o.). Az itt élők név szerint "nem kerültek be a történelembe"; jellemző adat, hogy a három alább említendő lébényi plébános egyikének nevével sem találkoztunk az átnézett községtörténeti szakirodalomban! A három lébényi plébánosról 5 Bolodár Ferenc utolsó rendelése 1779. június 25-én kelt Lebenyben. Ebben ő maga említi, hogy 1748 óta szolgálta hűséggel az egyházközséget; hogy azt megelőzően hol és mennyi ideig működött, arról egyelőre nincs adatom. A Győri Egyházmegye legkorábbi, az 1771. évre szóló névtára Bolodár Ferenc lébényi plébánost a Mosoni Alsó Esperesi Kerület espereseként említi (Calendarium 1771.38. o.); ez a legkorábbi nyomtatásban megjelent adatunk működéséről. Tisztsége elismertségét jelzi; miként az is, hogy 1773 és 1776 között a Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan 335