Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK sorstársainak? Valószínűleg nem. Bár a pontos választ csak a későbbi alapkutatások adhatják meg, a gyanú jogosságát a két Fertő-menti gazdag szőlőtermelő mezőváros (Nyulas, Nezsider), és a közvetítő kereskedelemben jelentős Köpcsény példái joggal alátámasztják. A fenti észrevétel mellett szólnak a települések társadalomtörténetét is adatoló műemléki, tájtörténeti kutatások. így Nyulas (Jois) esetében több több mezővárosi nemesi ház története is viszonylag jól ismert. Mária özvegy királyné 1526 után a tiroli eredetű Jakob von Stamp lovagnak (Ritter) adományozott két kúriát, amelyből az egyik épített, a másik pusztán állt. Ezt, az ún. "Latteshof'-ot 1555-ben az özvegy a brucki magisztrátusnak engedte át. Hasonlóképpen 15. századi brucki birtokosra megy vissza az ugyanitt álló "Fronauer" nemesi ház, amelyet még 1544 előtt a nezsideri nemes, Benedikt Zallenbaum vett meg. Az ő örökösei révén 1603-ban a későbbi Veszprém vármegyei alispán, a Győr vármegyében is jelentős birtokos, az utóbbi törvényhatóság politikai életében is fontos szerepet játszott Marczaltőy György birtokolta (PRICKLER1972. 70-71.). A nagyobb részben a magyaróvári uradalomhoz tartozó [Németjjárfalu esetében 1538-ból ismert az a nemesi ház, amelynek 1544ben a brucki váruradalom castellanusa, Skornya volt a birtokosa. (PRICKLER 1972.158.) A korábban említett Nyulas és Nezsider esetében a tájtörténeti kutatás a nemesi udvarházak jelentős részének speciális eredetére is rámutatott. Míg a többi Fertő melléki mezővárosban csak egy-két ilyen birtok létezett, e két településen jóval több. Mária özvegy királyné - mint a magyaróvári uradalom akkori földesura - a Mohácsot követő belső trónharcok idején több menekült tisztségviselőjének, illetve kereskedőnek adományozott itt birtokot. így a budai kamarai adminisztráció volt tiszviselője, későbbi pozsonyi harmincados Wolfgang Hiller, és az ugyancsak budai Polyák Pál kereskedő is ezek sorában található 6 (PRICKLER 1974. 254.) Már az eddigi kutatások alapján is megkockáztatható: a Fertő-vidék mezővárosaiban élő nemesség speciális eredetű; egyik jelentős csoportját képezik az alsó-ausztriai, döntő részben a szomszédos városokból, uradalmakból származó családok tagjai, másikat a Mária királyné szolgálatában állott/álló, illetve a magyaróvári uradalommal, annak vezetésével "kapcsolatba" hozható személyek. A két dolog egybeesését Elias Rottwitz (Ratwitz) esete illusztrálja. O külbirtokosként az alsóausztriai, wolfsthali uradalmi illetőséggel került az 1565. évi nezsideri hegykönyvbe (PRICKLER 1991. 184.), ugyanakkor 1566 áprilisából a magyaróvári uradalom prefektusaként ismert, aki a vezető uradalmi tisztség mellett a vár kapitányaként Mosón vármegye főispáni hivatalát is viselte (KENYERES 1999/2000.4L). 7 303
