Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK DOMINKOVITS PÉTER: Mosón vármegye birtokos társadalma a 16. század végén Mosón vármegye birtokszerkezete, nemesi és paraszti társadalma erősen eltér a szomszédos történeti törvényhatóságokétól, akármelyiket is vesszük analógiának. A társadalmi struktúra eltéréseit leginkább az összehasonlításra alapot nyújtó, nagyobb térséggel foglalkozó országos kutatások hangsúlyozták. így a Mária Terézia kori úrbéres birtokviszonyokról szóló kötet megyetörténeti bevezetője külön is kiemelte: a nem nemes népesség speciális jog- és birtokviszonyaival alig tudtak mit kezdeni az egységes szempont szerint dolgozó összeírok. A napóleoni háborúk nemesi subsidium kivetéseit egy-két szempontból értékelő dolgozat a nemesi birtokstruktúrákat tekintve dunántúli mértékben speciális birtok- és nemesi társadalom szerkezetet jelzett. Ez pedig a nagybirtok döntő fölénye, a csekély közép- és kisbirtok, az armalista, kurialista nemesek hiánya. Azaz: a Győr, Sopron, Vas, Pozsony vármegyékben megszokott nemesi társadalom helyett egy hiányos nemesi társadalom képe bontakozott ki, ami az alsó, de számarányát tekintve tekintélyes réteg teljes hiátusát jelentette. Település típusokat tekintve, e törvényhatóságból teljességgel hiányoztak a nemesi községek. Az alábbi dolgozat egy regionális kutatás része, amelynek célja a kora újkori nyugat-dunántúli nemesi társadalom vizsgálata. Mosón vármegyét tekintve; a forrásfeltárás, forrásfeldolgozás jelen szakaszában alapvetően egy forráscsoportra, a 16. század végi, 17. század eleji különböző típusú adóösszeírásokra építve, a törvényhatóság nemesi társadalma és birtokszerkezete kerülne vázlat szintű bemutatásra. Vitathatatlan: e munkában a leírás, az adatolás legalább akkora súllyal szerepel, mint az elemzés. Ennek egyik oka historiográfiai gyökerű. Bizton állítható, hogy a történeti Mosón vármegye kutatatottsága, feltártsága - a meglévő vitathatatlan és tiszteletreméltó eredmények ellenére is - messze elmarad a Győr és Sopron vármegyét tárgyaló eredményektől. Ugyanakkor e forráscsoport önmagában adatokkal szolgál a megújult helytörténeti kutatásoknak, meiyek eddig a kamarai összeírásokat még nem igen vették figyelembe. A vármegye birtokszerkezetének elemzéséhez a 16. század végi adóösszeírások két típusát használtam fel. Az egyik, a keletkezését tekintve Mohács előtti időszakra visszamenő portális adóösszeírás, a másik pedig az 1598:111. tc-kel elrendelt füst, avagy házösszeírás. (A végrehajtás 299