Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Pusztai Rezső: Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatása Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske-földeken

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK A II. számú épület (kiegészített) alaprajzával megegyezik az úgynevezett középfolyosós villa egyik típusával. Sokban hasonló megfelelőjét Keszthely-Fenékpusztán tárták fel. Mérete, beosztása csaknem azonosnak mondható a szentpéteri (kiegészített) alaprajzával. A különbség mindössze annyi, hogy a hivatkozottnál a két szoba között volt a fűtőhelyiség, ahonnan szintén T alakú fűtőcsatornán áramoltatott meleg levegővel fűtötték az egyik helyiséget. A két szoba mellett egy nagyobb helyiség volt, melyhez legszélén egy keskenyebb, kamrának használt helyiség csatlakozott. A középső nagy helyiség nem volt lefedve, zárt udvarként használhatták. Egyik bejárata déli oldalán volt. Mindez ráillik a szentpéteri épületre is, azzal a különbséggel, hogy itt mindkét szobát fűtötték. A fűtőkemence a hőcsatorna északi végpontjánál, vagy a T alakú elágazás keleti végében az udvari helyiségben lehetett. Az épület külső mérete: H: 16 méter, Sz: 10 méter A helyiségek belső méretei: 1. sz. szoba 4,5 x 4,5 méter 20,25 m 9 2. sz. szoba 4,5 x 3,5 méter 15,75 m 3. sz. udvari helyiség 6x9 méter 54,00 m 4. sz. kamra 3x9 méter 27,00 m 2 összesen: 117,00 m Ezt a villatípust az jellemzi, hogy a fürdőt nem a lakóépületben, hanem erre a célra készült különálló épületben rendezték be. Ennek a villaépítkezési formának is vannak nagyobb, gazdagabb és egyszerűbb változatai. Esetünkben e szerényebben kivitelezett épülettel találkozunk és ez a jellemző az I. sz. ehhez kapcsolódó fürdő épületre is. Erről a villatípusról az a mérvadó vélemény, hogy különösen a 2. század második és a 3. század első felében volt kedvelt építkezési forma. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ezt az építkezési formát a későbbiekben is ne használták volna. Ha az előbbiekben részletesen ismertetett és képekben is bemutatott leletanyagot vesszük alapul az építkezés idejére nézve, akkor két variációs lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy az épületen belül talált edénytöredékek az épület használata során keletkeztek. A másik az, hogy a villa építésekor az alapfalak mellett a fűtőcsatorna magasságáig (fedlapok szintjéig) az alatta húzódó épületből, illetve környékéből származó földdel emelték meg a padlónívó magasságáig a szükséges szintet. Ennek következtében az ebben levő kerámia anyag az alatta lévő régebbi építmény idejéből származik, így a villa építése ezt követően történhetett. 27