Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Gesztelyi Tamás: A győri Xántus János Múzeum gemmagyűjteménye

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK egy Arrabonából származó sírkövön, melyet a Kr. u. I. sz. 2. felében az ala Ituraeorum decuriójának állítottak (FARKAS—

GABLER 1994, 77 sk., Nr. 87.). A korai császárkor szép kivitelű nicolóiról a Kr.u. II-III. század fordulójának évtizedeiben tömegesen készítettek üvegöntvény utánzatokat {Bonn 15), melyek porózus szerkezetük miatt könnyen porladtak, és rendszerint igen rossz állapotban maradtak ránk. Elterjedési területük elsősorban a Rajna és felső Duna vidéke, Gallia és Britannia, így joggal feltételezhető, hogy készítési helyük a Rajna mentén lehetett (vö. UNM 13.). Ezek közé tartozik egy glóbuson álló Victoria (Kat. 8.), és egy kettősfogatot hajtó kocsis (Kat. 9.) ábrázolása. Az előbbi lelőhelyét ismerjük (Brigetio), azonos formából származó darab került elő Gorsiumban is. A pannóniai leletek alapján megállapítható, hogy ezek a bizonyára olcsó termékek nagy mennyiségben jutottak el erre a területre, a Severus-korban valószínűleg uralták a nyugati provinciák gemmapiacát. A gyűjteményben egyetlen mágikus gemma van (Kat. 10.), mely azonban méretével, jól felismerhető ábrázolásával és jól olvasható felirataival kiemelkedik e csoport többnyire felületesen kivitelezett darabjai közül. Az ábrázolás és a felirat az örök élettel és az azt biztosító Nappal van összefüggésben. Az előlap központi alakja Osiris, aki szoláris aspektusában jelenik meg, erre vall az ostor és a csillag. A mellette olvasható felirat melynek jelentése valószínűleg: "szeretlek Serapis, jóságos bika" - jelzi, hogy az Osiris és Apis nevéből származó hellenisztikus istenséggel, Serapisszal azonosították. Felé tekint egy különös keveréklény, a kakasfejű, kígyólábú, embertestű alak, kezében ostorral és pajzzsal, aki a felkelő nap megtestesítője. A kakas napállat volta közismert: ő köszönti minden hajnalban a felkelő napot. A kígyó is szoláris szimbólumként jelenik meg a mágikus gemmákon: fején napkorongot visel. Vedlése révén az újjászületést, az idő évenkénti megújulását látták benne. E különös lény tehát a naponként és évenként megújuló napisten, akinek neve rendszerint law, mely a zsidó Jahwe név hellenisztikus kori kiejtéséből származik. A hátoldal középpontjában álló ABPACAS-felirat - amit latinul Abraxasnak írtak - a gnosztikus Basilidés szerint a 365 ég felett mindenható úr neve. A 365 a név betűinek számértékéből adódik össze: A = 1, B = 2, P = 100, C = 200, E = 60. Ez tehát ugyancsak az év és a Nap istenének neve, akit az előlap ábrázol. Kisebb betűkkel balra fenn gyakori palindromatikus varázsszó áll, mely mindkét irányból olvasva ugyanúgy hangzik (BONNER 1950,110.). A következő két megszólítás (jobbra fenn és balra lenn): "halhatatlan nap" (görögül), ill. "örök nap" (héberül), ugyanazt tartalmazza (Berlin Nr. 92,150.). A jobbra lent olvasható szó a Damnameneus név megszólító formája. Az idai daktylosok egyikét hívták így, a név 140