Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Tóth Imre: Gebhardt József (1845–1925)

ARCKÉPEK ARRABONA 38.2000. a városházán. A tanácsülések ezt követően két részben folytak le: az első részben a gazdasági és a fontosabbnak ítélt ügyeket tárgyalták a képviselők, a második szakaszban a kevésbé fontos ügyek kerültek sorra, csak az azokban közvetlenül érdekeltek részvételével. A tanácsülési jegyzőkönyv vezetésével a főjegyzőt bízták meg, akinek feladata lett a felterjesztések megszerkesztése is. Személyes ambícióit jellemzi, hogy röviddel megválasztását követően, más nagyobb városok példáját követve, díszegyenruhás huszárt szavaztatott meg magának, amiért a radikális ellenzék gúnyosan kritizálta. Polgármesteri időszaka a dualizmus kori látványos fellendülés csúcs­pontjára, a millenniumi készülődés, és az azzal összefüggő impozáns beruházások megvalósításának idejére esett. Az ezredfordulós nagyberuházás a soproni új városháza felépítése és átadása volt, melybe Gebhardt polgármesterként csak az utolsó, ünnepi pillanatokban kapcsolódhatott be. Jóval megválasztása előtt megindult a hivatalok átköltöztetése, szeptember elsején pedig már a munka is megin­dult az új épületben. Az ünnepélyes átadással azonban megvárták az ezredéves ünnepségek idejét, így a város képviselő testülete csak az 1896. május 11-én tartott díszközgyűlést követően vette birtokba a Ferenc József arcképével ékesített dísztermet. A városatyák a jól végzett munka elégedettségével szavazták meg önmaguk számára, hogy a honfoglalási évforduló tiszteletére a köztisztviselői munkaviszonyukhoz három év hozzászámíttassék. Gebhardt egyéni megelégedettségét fokozta, hogy 1897 májusában az uralkodó nemesi rangra emelte és a borbolyai előnevet adományozta számára. 1897 májusában került sor Széchenyi szobrának felavatására, ugyaneb­ben az évben adták át a Lackner Kristóf utcai új törvényház épületét, melyben helyet kapott, az addig külön-külön, bérházakban elhelyezett királyi törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség. Ugyanekkor fe­jeződött be a Frigyes tüzérlaktanya építése is. 1900. április 30-án a ke­reskedelemügyi miniszter jelenlétében adták át a forgalomnak a város villamos közúti vasútját, mely ezt követően 23 éven át szolgálta Sopron polgárait. E látványos eredmények közepette érte el Gebhardt a város élén eltöltött első öt évének végét. Első polgármesteri ciklusának vége felé mindazonáltal sötét fellegek kezdtek gyülekezni Gebhardt feje felett. A város pénzügyi gondjait nem sikerült megoldania, sőt a költségvetési hiány tovább halmozódott. (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a deficit növekedésében nagy szerepet játszottak a fentebb említett beruházások. Az ezekkel járó kiadások jelen­tősen rontottak a város labilis anyagi helyzetén, ugyanakkor emelték is 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom