Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Tóth Imre: Gebhardt József (1845–1925)

ARCKÉPEK ARRABONA 38.2000. annak fényét és tekintélyét, javítva egyben a polgárok közérzetét is.) A városi törvényhatóság a polgármestertől legfőképpen az elképzelés hiányát kérte számon. Gazdasági intézkedései esetlegesek voltak, hiányzott belőlük az átgondoltság és a tervszerűség. Ez nyomta rá a bélyegét a költségvetés elkészítésére is, amelyet a koncepcióhiány miatt folyamatos és ismét növekvő pótadó kivetésével sikerült csak betartani. Nem csupán az ellene akkor már szinte folyamatosan obstruáló radikális ellenzék, hanem a mérsékeltek, szabadelvűek is szemére hányták, hogy az ügyek aktaszerű elintézésén kívül nem tesz semmit, tétlenséggel figyeli a város hanyatlását. 1900 végén lejárt megbízatását mindezek ellenére a december 20-án tartott tisztújító közgyűlés 63 ajánló aláírással, újabb hat évre meghosszabbította. Megbízatása azonban ezúttal rövidebb idejű lett, mint azt többen elgondolták. 1901. október 18-án a törvényszék csődöt rendelt el a soproni építő- és földhitelbank ellen. A bank igazgatósági tanácsának a polgármester is tagja volt. A hitelintézet bukásában szerepet játszó értékpapír vásárlások - többek mellett - Gebhardt tudomásával is zajlottak, így az összeomlásban személyes felelőssége is megállapítható volt. A gondokat tetézte, hogy a banknál elhelyezett tőkéje révén a város is egyik vesztese volt a bukásnak. Az első előterjesztés szerint a veszteség több mint százezer korona volt, s ez már önmagában is megingathatta volna a polgármester székét. A személyes összefonódás azonban, amely a város első embere és pénzintézet között fennállt, sokkal súlyosabb erkölcsi nyomással nehezedett Gebhardtra, mint azt az anyagi kár diktálta volna. Az október 24-i közgyűlésen saját szerepének tisztázására, fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot kért önmaga ellen, egyúttal egészségi állapotára való hivatkozással négyheti szabadság iránt folyamodott a közgyűléshez. Kérésének a testület eleget tett azzal a feltétellel, hogy a fegyelmi vizsgálat idején köteles a városban tartózkodni, és mindenkor a vizsgálat rendelkezésére állni. Később a megszavazott szabadságot, a fegyelmi választmány meghallgatása után, december végéig meghosszabbították. Közben november 2-án, hogy a további tortúrák alól kivonja magát, Széchenyi Emil főispánhoz benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A fegyelmi elővizsgálattal, melynek során a fegyelmi választmány csak véleményezési joggal rendelkezett, Gebhardt mindenképpen a közgyűlés hatáskörében kívánta tartani az ügyét. A városi tiszti főügyész ugyanis fegyelmi eljárást indítványozott ellene, ami által az eljárás ügyészi szakba került volna. Ez az eljárás a polgármester számára kedvezőtlenebb eredménnyel fenyegetett, mint a törvényhatóság szolid támogatása. Az ügy kivizsgálására, egyben a felelősség megállapítására a törvényhatóság 12 300