Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Muzeológia-kiállítás - Áldozó István: Az „Államalapítás, ispáni vár, megye” című kiállításról

MUZEOLÓGIA - KIÁLLÍTÁS ARRABONA 38. 2000. maradványai eléggé hiányosak, a visegrádi vár analóg fotóján keresztül azonban el lehet képzelni, hogy nézett ki akkoriban a vármegye központja. A régióközpont köré letelepedett "váraljai népesség" mindennapi életének bemutatására Tomka Péter szinte frissnek mondható Széchenyitéri régészeti ásatásai nyomán vállalkozhattak a szervezők. Az ásatási helyek részletes térképen való bemutatása egyértelműen a suburbium leletgazdagságát bizonyítja. A Széchenyi-téri feltárások egyik legemlékezetesebb, a korra vonatkozó lelete egy lakóház volt. A lakhely egy földbe mélyített kunyhó, kissé mélyített délkeleti sarkában kőkemencével. A kemence körül talált cölöphelyek és kődarabok egyértelműen a kémények létére utalnak. Ezen épület bemutatása révén megismerhetjük a korai magyar történelem embereinek hajlékát. Az Árpád-kori edények itt is döntően a mezőgazdasági termények tárolását szolgálták, de bizonyították a kezdetleges háziipar létét is. A kőmozsár a leletek üde színfoltját jelenti, míg az őrlőkő a kezdetleges malom létezését igazolja. A piactér felülről fotózott részlete, valamint az ásatási rajzok átfogó képet nyújtanak az ottani, egykor létezett településről. A feltárt talajszelvény rétegzettségének gazdag voltával a kiállítók a történelem folyamán többször is megtörtént földmunkák tényét kívánták szemléltetni. A váralja leleteit Tomka Péter precíz és rendkívül aprólékos munkájával dokumentálta. Tovább távolodva az ispáni vártól a Ménfőcsanak-Szeles dűlőbeli "mintatelepülés" házaival és használati tárgyaival ismerkedhetünk meg közelebbről. A kerek és négyzet alaprajzú házak, a kemencék rajza és fotói, valamint a IX-XI. század közötti mozgalmas időszakból származó háztartási edények az akkori lakosság életmódjának egy-egy szeletére emlékeztetik az érdeklődőt. A sarló, a kasza, valamint a vaskés a sokáig nomádnak tartott népcsoportok letelepedett életmódjára és a kor színvonalához viszonyítva fejlett mezőgazdaságára utal. A nagyon precíz felmérési rajz a terepen történő tájékozódást segíti, ugyanakkor "egyfajta településalaprajzot" is nyújt a szemlélődőnek. A település feltárásában Takács Miklós régész vett részt, míg a lakosság köznapi tevékenységének bemutatására Nagy Rita rajztehetsége révén kerülhetett sor. Kiemelném dr. Havassy Tiborné veremház rekonstrukcióját, amelynek révén teljes közelségből láthatjuk eme kezdetleges lakhely szerkezetét és felépítését. Tovább haladva a kiállítóteremben az "Egyházszervezés és a győri püspökség története"címet viselő dokumentumgyűjteménnyel találjuk 340