Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Muzeológia-kiállítás - Áldozó István: Az „Államalapítás, ispáni vár, megye” című kiállításról

MUZEOI.ÓCJA - KIÁLLÍTÁS ARRABONA 38. 2000. szembe magunkat. Mivel a Szent István-i alapítású püspöki székhely joghatósága szinte az egész Nyugat-Dunántúlra kiterjedt, ezért a kiállított anyagban más megyéből származó tárgyakat is találunk (például a kéthelyi oltárkő). László Csaba helyesen emelte ki az egyházszervezés-államszervezés párhuzamait. Úgy vélem, egyházszervezés nélkül nem is lehetett volna államszervezés, de ez fordítva is nehezen történhetett volna meg. A vitrinben bemutatott románkori feszületek, valamint a Missale töredékek a korai magyar történelem népeinek vallásos életébe adnak betekintést. Megyénk Árpád-kori templomainak fotói szinte csábítják az érdeklődőt az adott helyre történő "zarándoklatra". A rábaszentmiklósi kerek templom, a hidegségi rotunda, a rajkai keleti templomtorony, a soproni Szent Jakab kápolna, valamint a sopronhorpácsi templom fotóit mindenképpen profi szakember készítette, hiszen eme ősi templomok stílusjegyeit a fényképek alapján szinte teljeses egészében felismerhetjük. A győri Bazilika XX. század eleji fotójának bemutatásával szinte szemvillanás alatt a püspökség székhelyén találjuk magunkat. A kiállított keresztelőmedence minden ember életében fontos szerepet játszott, így annak bemutatása szerintem is nélkülözhetetlen. Sajnos a Káptalandombon emelt első főtemplom maradványai a mai templom XIII. századi falai alatt csak foltokban kerültek elő, így annak rekonstruálására nem nyílott lehetőség. A XII-XIII. századi második templom román kori falai, a XIV. századi, valamint a XV. századi bővítések nyomait már lehetett dokumentálni. Az írott szöveg alapján megtudjuk, hogy a püspöki székesegyház apszisát 1912-ben építették újjá. A püspök mellett a székeskáptalanok is fontos egyházkormányzati szerepet töltöttek be. Ezek hiteleshelyi tevékenységének egy darabját mutatja be László Csaba a győri káptalan 1210-es oklevele révén. Az oklevél érdekessége, hogy az chirografált módszerrel készült. Az eljárási mód lényege, hogy a papír közepére az ABC betűit írták, majd azt középen kettéválasztották. A kettéválasztott oklevél összeillesztésével lehetett a hitelesítést végezni. Hartvik püspök legendájának egy részletét a fehérvári konvent 1344-es átiratából ismertük meg. Mivel az egyház a középkorban az írásos műveltségnek egyetlen hordozója volt, ezért idokolt a püspökségről szóló kiállításba írott forrásokat is elhelyezni. A szervezők végül Győr-Moson-Sopron vármegyék középkori templomait térképen is megjelölték. Ezzel egyben a vármegye viszonylag sűrűbb településhálózatára is utalnak. A kiállítás következő fejezetét Sopron vármegye részletes bemutatása alkotja. Sopron vármegye Árpád-kori térképét Beliczky János forrása 341