Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Muzeológia-kiállítás - Áldozó István: Az „Államalapítás, ispáni vár, megye” című kiállításról

MUZEOT ÓGIA - KIÁLLÍTÁS ARRABONA 38. 2000. Áldozó István: AZ "ÁLLAMALAPÍTÁS, ISPÁNI VÁR, MEGYE" CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRÓL (Győr, Rómer-terem, 2000. augusztus 15.) AXántus János Múzeum rendezésében a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés támogatásával "Államalapítás, ispáni vár, megye" címen kiállítást szerveztek a múzeum Rómer-termében. Az impozáns kiállítást a magyar állam megalakulásának és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulója alkalmából tették a közvélemény számára láthatóvá. Érdemes megemlíteni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a Rómer-terem az egykori ispáni vár és váralja közelében helyezkedik el, így az ott talált leletek szinte "helyben" kerültek kiállításra. Egy nyugodtabb pénteki napon elhatároztam, hogy alapos részletességgel megszemlélem megyénk történelmének véleményem szerint legfontosabbnak tartható dokumentumait. A terem bejáratától balra mindjárt egy uralkodói képet pillantottam meg, kezében a magyar királyok két fontos uralkodói jelképével, a jogarral és az országalmával. A képet néhány percig szemlélve szinte azonnal lelkileg is a történelmi múltban éreztem magam. A szervezők az Árpád-kori Magyarország térképén satírozva jelölték meg az általuk bemutatni szándékozott Győr, Mosón és Sopron vármegyék területét. Ezzel az érdeklődő szemlélődését jelképesen leszűkítették régiónkra. Történelmi utazásunk első állomásán a győri ispáni vár elhelyezkedésével, felépítésével és lakóinak mindennapi életével ismerkedhetünk meg. Az ispáni vár rekonstruált alaprajzának mai térképre való rávetítése nyomán könnyen lokalizálhatjuk Győr vármegye akkori központját. A vár alaprajzáról rekonstruált régészeti rajzok segítségével kaphatunk képet. A várat föld-fa szerkezetű sánc vette körül, ennek létezése a Káptalan-dombon folytatott ásatások során teljes bizonyosságot nyert. Az ott előkerült kaszaüllő, hombáredény, palack, a fenékbélyeges edény, a grafitos agyaghombár, a cserépüstök és a fazéktöredékek egyszerre utalnak a földművelő tevékenység dominanciájára, a helyi kézműipar létezésére és a kereskedelem fejlett voltára. Sajnos Győrben az ispáni vár 339