Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Tóth Imre: Gebhardt József (1845–1925)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. főből álló bizottságot küldött ki, amely úgy határozott, hogy működésében semmiféle hivatalos vétség nem állapítható meg. Az állásfoglalás és a fegyelmi választmány ezzel egybehangzó véleménye szerint, bár a város törzsvagyonát, valamint az általa kezelt alapítványokat tetemes veszteségek érték, a polgármester és az ügyben érintett tanácsos, Kretschy Sándor azonban jóhiszeműen jártak el, s hivatallal járó hatalmukat nem használták fel arra, hogy a bankban elhelyezzék a pénzeket. A 12-es bizottság jelentésének tárgyalását a polgármester mögött álló városi szabadelvű párt és az ellenzék kemény összecsapása kísérte. A szavazás 33 - 29 arányban osztotta meg a törvényhatóságot. A köztörvényhatósági bizottság 1902. március közepén tárgyalta nyugdíjazási ügyét, hivatkozva ismét a 12-es bizottság jelentésére. Az ellenzék taktikai megfontolásból ellenezte Gebhardt távozását. Bár vezérük, Zsombor Géza a polgármester közismert ellenfelének számított, azt javasolta, hogy az ellene folyó büntetőeljárás befejezéséig várjanak a nyugdíjaztatással. Indítványuk szerint, ha az eljárás során kiderül, hogy Gebhardt ártatlan, vissza kell helyezni az állásába, de ha bebizonyosodik a bűnössége - ami felől Zsomboréknak nem sok kétsége volt -, meg kell fosztani őt a nyugdíjától. A polgármester hívei azt hangoztatták, hogy szét kell választani Gebhardt bankbéli szereplését - a szerintük kifogástalan - polgármesteri működésétől. A név szerint megtartott szavazás során Gebhardt és a nyugdíjazás hívei 35 szavazattal 23 ellenében győzedelmeskedtek. A közgyűlés fizetésének 82 százalékát, 6720 korona nyugdíjat szavazott meg számára, amit a belügyminiszter jóvá is hagyott azzal, hogy járan-dóságának 1/3 részét a járásbíróság végzése alapján vissza kell tartani. A fizetéselvonás mellett vagyonát zár alá vették. Hivataláról történt kényszerű lemondása mellett a soproni királyi törvényszék 9 rendbeli csalás büntette miatt vád alá helyezte. Az indoklás szerint az igazgatósági tagként rárótt köteles teendők hanyag teljesítése és gondatlan üzletvezetés miatt terhelte felelősség. A vádirat megállapításai alapján azonban Gebhardt felelőssége túlnőtt a puszta gondatlanságon. A törvényszék vádtanácsa szerint 188190. között a bécsi tőzsdén folytatott "merész játékból előállott veszteségek" folytán okozójává is vált a bank bukásának. (Az építőbank bukásának egyik kiindulópontja volt a bécsi értékpapírtőzsdén, a szintén bécsi Adolf Weisz jun. bankház közvetítésével folytatott spekuláció és börzejáték. ) A volt polgármestert anyagilag és erkölcsileg is rendkívül megviselte az ellene folyó eljárás. A törvényhatósághoz írt kétségbeesett folyamodványában azt panaszolja, hogy családja eltartása is gondot okoz számára, s hogy ne kelljen segély után folyamodnia kéri, hogy fizetésének Vi részét folyósítsák számára. Ezt a közgyűlés nem is tagadta meg tőle. A bank 301