Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. meire és fennmaradásáért vívott szívós harcaira való látványos megemlékezések és demonstrációk egész sora. Úgy tűnik, hogy nem ez volt az az idő, amikor szembe kellett nézni a kormány működésének politikai következményeivel. A nép pedig ünnepelt, nagy többsége büszke volt a haza ezer éves múltjára, a "honalapítás" ezredik évfordulójára, s közben hódolt a királyi párnak és lojalitást mutatott a dinasztia iránt. 2. Győr a felemelkedés útján Győr az 1867-es kiegyezés körüli gazdagságát nagyrészben az átmenő gabonakereskedelemnek és az állatforgalmazásnak köszönhette: az Alföldről és a délvidékről származó terményeknek, főként a búzának Bécsben és az örökös tartományokban, a szarvasmarhának pedig Velencében volt jó piaca. A várospolitikában primátusa volt azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a kereskedelmi érdeket szolgálták, mert ezek a város lakóinak anyagi gyarapodását és erkölcsi felemelkedését szolgálták. Győrött kialakították a termény- és állatkereskedelem infrastruktúráját (raktározás, piac, malom), gyakran végeztek dunai kotrásokat és a kikötőt folyamatosan korszerűsítették. A dunántúli új, függőleges és átlós irányú vasútvonalak kiépítésével azonban a gabonaszállításokban dekonjuktúra következett be az 1870-es években, mivel az új vonalak elkerülték Győrt. Egyedül a Győrből kezdeményezett, és 1871-ben átadott Győr-PápaKeszthelyi vasútvonal megközelítvén Stájerországot, ezzel elősegítette az Adriára való kijutást. Az 1873-as országos gazdasági válság következményeként a gabonakereskedők egy része elhagyta Győrt és nyereséges vállalkozás reményében Bécsben, Pozsonyban, Pesten és Kanizsán telepedett le. Győr földrajzi helyzete korábban gazdasági előnyt jelentett, most tudomásul kellett venni, hogy a kereskedelmi útvonalak átrendeződtek és ki kellett dolgozni egy stratégiai tervet a gazdasági válságból való kilábalásra és a károk enyhítésére. Győri Lloyd azonban tanácstalan volt, cselekvőképtelenség lett úrrá a városon, a szegénység miatt pedig depressziós tünetek mutatkoztak a város közhangulatában. (Bay 1942,127153.) Nem volt munka a folyópartokon, a gazdasági válság morális válsággal párosult, ez utóbbi olyan súlyos volt, hogy a városvezetést is magával rántotta. A városházi sikkasztás miatt a belügyminiszter valamennyi városi vezetőt leváltotta. A városi közéletnek erkölcsileg kellett megtisztulnia, ezért "tiszta kezű" embert kellett választani a város élére. Győr századvégi felemelkedésének programját a határozott Zechmeister 260