Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABQNA 38- 2QQQ

. Károly rendőrkapitányra bízták, akit 1888. március 12-én megválasztottak polgármesternek. (GYÉL409.) A városi közélet szereplői - megszabadulván a morális tehertől megtisztulva, óriási tervezésbe fogtak. Zechmeister bölcs türelemmel hallgatta a Lloyd-ban, a kaszinóban, az ipartestületben és a sajtóban elhangzott javaslatáradatot. Úgy gondolkodott, hogy polgármesteri programjához szövetségeseket keres. A támogatók között a Lloyd-ba tömörülő nagykereskedőkre, a sikeres ipari vállalkozókra számíthatott, a tömegbázist a nagy létszámú kisiparosok és kiskereskedők adták. Zechmeister várospolitikai teendőit kétfelé osztotta: 1. A legsürgősebb urbanizációs feladatok, melyek a város új léptékű, modern ipari nagyvárossá fejlesztését segíthetik elő: infrastrukturális hátteret adnak az ipari beruházásoknak, komfortos és kényelmes polgári létet és biztos életkörülményeket biztosítanak az itt élő lakosságnak. 2. Gyáripari fejlesztési program, amely elsősorban külföldről importált tőkével és a kor csúcstechnológiájával hatékony indusztriális fejlesztést valósít meg és hosszú távon tartósan megalapozza az ipar termelékenységét és magas színvonalát. (Tóth 1995, 200-206.) A városfejlesztési beruházási tervek finanszírozásának leggyorsabban bevethető eszköze és forrása a hitel, amely a dualizmus évtizedeiben előnyös közgazdasági feltételeket kínált a magyarországi urbanizáció előmozdítására. (Berend-Ránki 1972, 24.) 1891-ben kezdték Győrött a városi közgyűlésben tárgyalni az un. városi nagykölcsön felvételének a módját. A nagykölcsön lényege: ötven éves lejáratra 1,4 millió forintot vesznek fel 5 %-os kamat mellett. A különböző hiteleket a Győri Első Takarékpénztár folyósította attól függően, hogy a városi hatóság melyik beruházás finanszírozására igényelt bizonyos összeget. A polgármester és a közgyűlés hamarosan megtalálta a módját az anyagiak megszerzésének. Összevonták a város ház-, gyám- és adó pénztárait, kiküszöbölve ezzel a csalásnak még a látszatát is; határozott kézzel hozzányúltak az adó és illeték mértékének felemeléséhez, négyszeresére növelték az ingatlan átruházások illetékét, többszörösére emelték az útadót. A szikvíz és pezsgő fogyasztási adóját mérsékelten emelték, összesen tizenkét új adófajtát vezettek be, mely a város bevételeinek 55%-át tették ki. Ezekkel a lépésekkel megindították pénzügyileg azt a feszített ütemű, tíz éves beruházási programot, amelynek eredményeként Győr városa kilépett a depressziós semmittevésből és hosszú távra szóló fejlesztésekkel megalapozta az infrastruktúrát. Ezzel Győr városa a külföldi tőke magyarországi letelepedésének megkülönböztetett színhe261