Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. ják magokat ha a' történet méltó előképet állit szemök eleikbe. I. István király az eredetileg franki, most már németté lett alkotmányt vette magának mustrául melly az eredetileg római most bizancziumivá lett Status-szerkezet felett kitűnő elsőbbséggel birt. A' Germánoknak két alap elvei voltak, először hogy a' törvény a' nemzet akarat nyilatkozása és az uralkodó megegyezése által keletkezzék, vagy másodszor hogy legalább a' fejedelem rendelkezésére a nép megegyezései is megkivántassék. Magyarországban csak a

7 második elv vettetett fel. Elég szerencsésen kivált azon esetben ha a' nép fogalma okszerűleg határoztatott meg. De István király a

7 nemzet nevezete alatt a

7 fő papokat, az udvar fő szolgáit, a' hetvenkét főispányokat értette... Ezek a monarchát kevéssé korlátozták, egészen az ő akaratjától függöttek, egyedül ő alapította, ajándékozta és töltötte be a

7 püspöki hivatalokat. [...] Ezen főbb tiszteknél alsóbb rangűak voltak a

7 Nemesek kik azon csak nem ellenkező köteleztetés mellett hogy keresztyén és hadi emberek legyenek jószágaikat minden adótól menten birták, felettek kényök szerént rendelkezhettek, örökölhették, eladhatták. [...] Nem kellett volna e

7 legalább ezeknek a törvények alkotásában munkás részt venni?

77 (120-121.p.) Ezek után felvázolja a korabeli társadalom képét, ahol "I. István a szabadságot előmozdította midőn az idegeneket mint vendégeket a

7 völgyekben 7

s a

7 várak alljábani megtelepedésre felszóllitotta, serkentgette, biztatta és gyámolította; ebből képződött egy polgárilag szabad városi élet alapja..." (121 .p.) Az örökös jobbágyokat "fizető" jobbágyokká változtatta (conditionariusok), akik meg is válthatták magukat (libertinusok), és felvásárolta a keresztény rabszolgákat, akikből mesterembereket és napszámosokat képezett (udvornici regales). Hogy a pogányok, zsidók vagy más hit-vallói rabszolgák legyenek azok maradjanak, az Sz. István előtt természetesnek 7

s a

7 keresztyén vallással megegyezőnek látszott, mert az általános ember jog eszméjére felemelkedni sem kívülről sem belölről azon barbár században mellyben élt ösztöne nem volt." (122.p.) István törvényei , melyek "a

7 nemzetre nézve olly nagy jótétemény voltak, korának, századának bélyegét hordják magokon; innen a

7 kiáltó aránytalanságok a

7 büntetésekben 's a

7 papság mindenbe elegyedése melly a polgári vétkeknek egyházi büntetéseket szabott, 7

s ez által okot szolgáltatott a

7 status és szentegyház hatalmáruli fogalmak egybezavarására."(122.p.) A továbbiakban ismerteti István törvényeit, külön felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző társadalmi állású emberek ugyanazért a bűnért más-más súlyú büntetést kaptak. Ez a könyvismertetés a második kiadás után jelent meg, kevés kommentárt tartalmaz, csak idéz Schneller munkájából a Z. álneves közlő. 206