Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben
TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Az 1817-es kiadást a TGy azon év 5. számában már ismertette egy ugyancsak álneves szerző, aki éles kritikával illette a kötetet. Elismerve Schneller olvasottságát, ízlését, X. nem helyezné a munkát "mindazonáltal ama történetbéli remek munkáink közzé, mellyeket Pray, Katona, Pálma, Engel, Virág 's több hazánkfiai írtak volt". (115.p.) "Schneller Úr munkája nem eritica História, hanem tsak kihúzatja a' Magyar Históriának. Schneller Úr munkája nem História, hanem, tsak elmélkedés a' História felett; ő éppen sem (a' mint állítja) gondolkodó Történetíró, de inkább történeti gondolkodó." (lló.p.) Legnagyobb hibának azt tartja, hogy részrehajló, egybemossa a dinasztiákat és királyokat a nemzettel, célzatosan azt kívánja bemutatni, hogy "a' Magyar [nemzet] magyar Királyai alatt szerentsétlen volt" és bárdolatlan, "de elfelejtkezik arról, hogy a középkor tudatlan volt, nem tsak a Tisza mentében, de a' Tajus, Szajna, Tamesis vagy Rajna mellett is, valamint Caucasus alatt." (117.p.). Schnellerről megemlékezik Erich Zöllner Ausztria története c. munkájában: "Az állam többet törődött a politikailag megbízhatatlannak számító diákok és tanárok szemmel tartásával, mint a tudomány támogatásával... Kellemetlen intézkedéseket hoztak azok ellen a tudósok ellen, akik előadásaikban nem az előírt, gyakran rég elavult tankönyvekhez tartották magukat, vagy világnézetük miatt kegyvesztettek voltak. Az áldozatok között volt... a történész Julius Schneller (Graz)... is." (Zöllner 1998. 289 .p.) Szent István ábrázolása valóban élesen elüt a magyar történészekétől. A felvilágosodás szellemében fogant történelemszemlélete, -kritikája azonban a kötet elején idézett célnak megfelelt: "A' történetírás a' holtak birája. ... Rendeltetése példák által a' népeket nevelni, intései által az uralkodókat tanítani. De mire neveli a' holtak birája az élő népeket? erkölcsiségre, honszeretetre, közszellemre, önérzésre, igazság szeretetre." (1841. III. 115,p.) Ugyanannak a könyvnek ä két, alapvetően eltérő ismertetése jellemzően mutatja a közben eltelt majd 25 év változásait - a közéletben és a TGy szerkesztésében egyaránt. Az első ismertetésben X. mintegy a magyar nemesi nemzet ellen intézett támadásra adott válaszként bírálj a Schnellere a második ismertető, Z. liberális nézeteit, "az általános ember jog eszméjét" juttatja kifejezésre a válogatással. 207
