Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Ez az 1833-ban kelt írás aztán hosszú évekig tartó, sértegetésekig menő vitát keltett, ahogy még ma sincs teljességgel tisztázva a probléma a történeti irodalomban. 3) 1834.1.40-47. Horvát István: Miért találtatnak gyakrabban a pénzgyűjteményekben Szent István, Péter, Sámuel és I. András Magyar Királyoknak pénzeik, mint sem az ezek után uralkodott Magyar Fejedelmek pénzeik? Dobai Székely Sámuel gyűjtő tevékenységének és gyűjteményének rövid ismertetése után közli Horvát Székelynek egy numizmatikai táblázatát. Eszerint az 1753-ban Tétényben (ma Bp. XXII.ker.) talált kétezer darabos kincsleletből Székely Samu 200 darabot húsz pengő forintért megvásárolt, és azt különféle gyűjteményekbe eljuttatta. Ugyancsak közli Székelynek Koller József pécsi püspökhöz írt leveleit, amelyek a kincs elosztásáról szólnak. A táblázat szerint Székely Sámuel, kora ismert és elismert gyűjtője 48 darabot juttatott 47 gyűjtőhöz a kora Árpád-kori pénzekből, Szent István STEPHANUS REX CIVITAS REGIA feliratú dénárjából . 4) 1834.1.84-106. Horvát István: Boldog Aszszony Veszprém Völgyi Apátza Monostorának alkotó Görök Oklevele Szent Isván Magyar Királytól Kálmán Magyar Királynak 1109-dik évi hiteles Másolatából, két Réz Táblával. Az oklevél közlésével kapcsolatban Horvát azzal a kérdéssel kezdi: "Miért használta a' ditső Király Oklevelében egyenesen a' Görög Nyelvet?" (84.p.) A továbbiakban különféle történeti forrásokra, diplomatikai érvekre támaszkodva igyekezett tisztázni Szent Imre herceg halála időpontját, házassága körülményeit, felesége származását. Arra a megállapításra jutott, hogy "Hihető tehát, - de tsak hihető, nem pedig bizonyos dolog, - hogy a' Veszprém Völgyi Görög Apátza Monostor Szent Imre Feleségéért állíttatott." (89

.p.) A kolostor történetét a XVII. századig röviden leírta. Veszprémből a török elől Körmendre költözött az akkor már cisztercita kolostor, ahol "a' zenebonás időkben egymásután rendre kihalván, lenni megszűntek, 's vagyonaikat 1638-dikban III. Ferdinánd Magyar Király a' Jézus Társasága Győri Szerzetes Házának ajándékozta, melynek eltörültetése által azok a' Religionárius Fundus gondviselése alá jutottak, hová most is tartoznak." (90.p.) A továbbiakban ismertette az oklevél korábbi közléseit, majd magát a görög nyelvű oklevelet, a Szegedi János győri jezsuita kormányzó által készített latin fordítását és Kálmán király 1109. évi latin nyelvű megerősítő oklevelét. Ez utóbbit rézmetszetben is közölte mellékletként. A munka második felében diplomatikai vitát folytat Engel Keresztéllyel, bébi200