Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. zonyítva az oklevelek (az eredeti és a Kálmán király féle átirat) hitelességét. 5) 1834.11.91-96. Horvát István: Még egykét szó Szent István Királynak Görög Nyelvű Okleveléről. A kiegészítésben közölte az oklevelet Szerdahelyi György latin fordításában, és felhívta a figyelmet az adománybirtokok nevére, magyar nyelvtörténeti jelentőségére. 6) 1834.111.51-96. Oláh János L.R.Pr.: Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben. A kor rendkívül divatos műfaja volt a levélszerű útleírás, egy ilyen olvasmányos, népszerű ismeretterjesztő munka Oláh Jánosé. Ebben Szentkirályszabadja ismertetésénél olvashatjuk, hogy "az a' beszéd a' Katholikusok templomáról, hogy azt Szent István Király építtette volna. (...) Ez a' helység szabadságát még Szent Istvántól nyerte." (87.p.) 7.) 1834.IX.3-10. Podhradczky József: Atyáink Kálmán Királyunkat soha sem tartották Szentnek. 18. század végi vitákat lezárandó ismertetett Podhradczky különféle forrásokat, ahol István, László királyok és Imre herceg szerepelnek a szent királyok sorában. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy a budai főtemplom mellett épített kápolna "három Szent Király Kápolnájának neveztetett, mint hogy Sz. Imre Hertzeg is közönségesen, ha nem tulajdonképen, is a' Szent Királyok közé vétetett, hogy a' Rex és Dux szovak ne szaporíttassanak. (...) Későbben pedig ugyan ezt a' Kápolnát különösen tsak Sz. László Kápolnájának hívták." (6-7.p.) 8.) 1836.1.94-120. Horvát István: Szent István első Magyar Királynak 1001dik évi Oklevele, mellyben a' Pannónia fölött fekvő hegyen épült Szent Márton Monostora Szent Benedek Rendét követő Szerzetes Férfiainak többféle királyi kegyelmeket ajándékozott. "A' Magyar Diplomatikában leg régiebb és így első maradványa mostanig azon hiteles Oklevél Deák Nyelven, mellyben Szent István első Magyar Király... többféle királyi kegyelmeket ajándékozott 1001-dik évben uralkodása másadik esztendőjében" (94.p.) - írta mindjárt az első sorokban Horvát, majd az oklevél ezen kiadásának történetét ismertette. A szöveg leírása után vitatkozik a korábbi közlőkkel a chrismon és a monogram feloldásán. Az oklevél hitelességét cáfoló tudósok közül elsőnek Mansi János Domonkost tartja (1747.), és magyarázza az oklevél 201