Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. is hiányzik: a magyar szentek hódolata az angyaloktól körülfont Atyaistennek szól . 11.6. A kórus grisaille-képe A székesegyház fentebb ismertetett koronafelajánlási jelenetei közül kettő - a főhajó padjainak egyik faragványa és a kanonoki sekrestye oltárképe - esetében a jelenetet a győri püspökség alapítására utaló mozzanat, ti. templomépület egészíti ki. E téma a felajánlástól elszakadva, önálló kompozícióba foglalva is megtalálható a székesegyház Zichy-féle dekorációs rendszerében, a szentély északi falára 1772-ben Maulbertsch által festett grisaille-képen. A királyi díszbe öltözött, magyar ruhát s palástot viselő Szent István palotájának tróntermében adja ki a püspökség alapítólevelét az eléje járuló egyháziaknak - akik között a jobb szél háttérbe húzódó alakjában Zichy püspök inkognitó-portréját ismerhetjük fel -, s rendelkezik az építkezés megkezdéséről. Ez utóbbira a lába előtt heverő kőművesszerszámok valamint a székesegyház terve utal. A térdelő alak tartotta lapon a templom rekonstruált Szent István-korabeli képe, pontosabban a Szentháromság-kápolnával tagolt déli homlokzata jelenik meg. A történeti hitelességre való törekvés e figyelemre méltó emlékére amelyhez szorosan kapcsolódik a főhajópadok egyikének fentebb már tárgyalt faragványa is - érdemes talán néhány szóval külön is kitérni. A székesegyház középkori épületének nyugati homlokzatát eredetileg két torony fogta közre, amelyek azonban a török időkben elpusztultak s helyettük - mint már említettük - Széchényi György püspök emelt a homlokzat közepére egy új nagy tornyot 1680/81-ben. Az egykori tornyok faragott kövekből álló maradványai azonban még 1767-ben is láthatók voltak, amelyek akkoriban is fenntartották az egykori kéttornyos homlokzat hagyományát (Levárdy 1970,84). A jelenet históriai megalapozását szolgálja ezen túlmenően a háttér hatalmas, a régmúltra utaló gótikus ablaka is, valamint az egyik kőműveslegény tartotta alapkő 1001-es évszáma . A dátum a kor közkeletű vélekedését tükrözi, amely szerint István király ebben az esztendőben jelölte ki a tíz püspökség határait, miután azokat Szilveszter pápa megerősítette . A köztudatban élő - és a prédikációs irodalom által is terjesztett - Szent István-képnek mindenkor fontos vonása volt első királyunk egyházszervező tevékenysége. Képzőművészeti ábrázolása azonban - mint már említettük - meglehetősen ritka és elsősorban egy-egy konkrét templom vagy kolostor helyi hagyományához kapcsolódott . így tekintve a győri 176