Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. használtuk.) A munka elején levelet olvashatunk "a Pannóniában fekvő Felsőszelestei Gozthon János győri legméltóbb püspöknek, ugyanazon hely örökös főispánjának, Krisztusban tisztelendő atyjának és urának", aki a munka szellemi ösztönzője és anyagi támogatója volt. A magyarázatok­kal ellátott himnuszok és prózák (szekvenciák) között hét himnuszt és hat szekvenciát eddig csak magyarországi, liturgikus forrásokból ismertünk. Csete István (1648-1718) jezsuita szerzetes, Nagyszombatban és Bécsben végezte tanulmányait. Eletének legjelentősebb korszaka az a tizenkilenc év, amelyet erdélyi kiküldetésben töltött. Álnéven (Vizkeleti Zsigmond), világi papként működött, Gyulafehérváron az országgyűlésre összejöt­teknek prédikált, Kolozsvárt a főiskolát lendítette fel. Később Nagyszom­batban, Győrött és Sopronban élt a rend kollégiumaiban. így beszélhetett Szent István napján 1702-ben Pannonhalmán, 1703-ban Győrött. Beszédeit halála után Gyalogi János jezsuita adta ki. 1887-ben a "Katholikus házi­könyvtár" füzeteiként ismét kiadták. Régi magyar szentség az 1692-ben Nagyszombatban megjelent "Ungari­cae Sanctitatis Indicia" magyar fordítása, szintén Nagyszombatban jelent meg 1695-ben. Hevenesi Gábor (1656-1715) a latin változat valószínű írója, Tarnóczy István (1626-1689) fordította magyar nyelvre. Mindketten jezsuiták voltak, az utóbbi Győrött halt meg. Az ötven Árpád-házi szent és boldog rövid biográfiája egy-egy képpel illusztrálva. Padányi Bíró Márton (1693-1762) Veszprém egyházmegyei pap, aki tanulmányait Nagyszombatban végezte. Bicskei plébános, majd veszprémi kanonok, felsőőrsi prépost, 1744-ben veszprémi püspök. Kiadott imádságos- és énekeskönyvet is, de ismertté elmondott és nyomtatásban megjelent beszédei tették a nevét. Legismertebbek a Pozsonyban, az 1741-es országgyűlés alkalmával elmondott beszédei. "Micae et spicae evangelico-apostolicae. Avagy evangyéliomi kenyér morzsalékok és apostoli buzakalászok" címmel 1756-ben jelentek meg az összegyűjtött szónoklatai, amelyet 1762-ig további kötetek követtek a győri Streibig nyomdában. Alexovics Basilius (Vazul) (1742-1796) ortodox származású pálos szer­zetes. Rendi főiskolákon végezte tanulmányait Magyarországon, majd Pécsett, ill. Nagyszombatban adott elő. A pálosok feloszlatása után a pesti egyetemen hitszónok és tanár. Nyomtatásban prédikációi jelentek meg: 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom