Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. Ünnepnapi prédikácziók 1789., Vasárnapi prédikációk I-IV. 1790-1791., de egyes szentbeszédeit önállóan is kiadták. Budai Isaurus kapucinus szerzetes, a bécsi kolostorban volt magyar hitszónok és a magyar nemes ifjak nevelője. Csak három Szent István napján Bécsben elmondott beszéde (1791, 1796 és 1802) jelent meg nyomtatásban. Balogh Sándor (1743-1810) kapuvári születésű jezsuita, a győri jezsuita gimnázium elvégeztével lépett be a rendbe, a teológiát Trencsénben végezte, majd tanár volt Egerben és Budán. 1773, a jezsuita rend eltörlése után világi papként Győrött tanított a volt jezsuita gimnáziumban, később prépost-kanonok és c. apát lett. Nagy könyvtárát nyilvános használatra rendelte. Az említett Szent István-napi beszéde mellett két dicsőítő műve jelent meg nyomtatásban Szily János szombathelyi püspök, illetve Mária Terézia tiszteletére. Fehér Ipoly (1842-1909) bencés szerzetes, gimnáziumi tanulmányait részben Győrött végezte. A rendben főiskolai tanár, majd esztergomi gimnáziumi igazgató volt. 1882 és 1892 között tankerületi királyi főigazgató Szegeden, majd főapát Pannonhalmán. Elsősorban a magyar közoktatásüggyel, de Bulgária és Szerbia középfokú oktatásával is foglalkozott, a szerb kormány Száva-renddel tüntette ki. Folyóiratokban sokat publikált, önálló művei a mennyiségtannal, természettannal és vegytannal foglalkoztak, de ő szerkesztette a "Győr város és megye egyetemes leírása" című kötetet is 1874-ben. Fejér György (1766-1851) 1783-tól filozófiát és teológiát tanult Budán (Pesten) és Pozsonyban, 1790-ben szentelték pappá a székesfehérvári egyházmegye szolgálatára. Előbb nevelő, majd lelkipásztor. 1808-tól a pesti egyetemen teológiai tanár, 1818-tól Győrött királyi főigazgató, 1824 és 1843 között a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. A folyóiratokban megjelent cikkein kívül közel 130 munkája jelent meg nyomtatásban, szinte minden tudományágban. Legismertebb műve a "Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis" negyvenhárom kötete. Fontosabb prédikációit is megjelentette, de imádságos könyveket is szerkesztett. Feltinger István (1780 k.-1842) Győri egyházmegyés pap, kanonok, c. apát, mihályi, majd magyaróvári plébános. Nevezetesebb szentbeszédeit 144