Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata
TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. használhatósága. Gábor Jenő 1973-ban készítette el a máig legteljesebb felmérést, ám a geodéziai pontosságú metszetek hiányában a félszintek, korábbbi szintek egybevetése bizonytalan. 8 Az egykori épület északi és keleti kiterjedését már nem lehet meghatározni a pincék ill. a kaputorony farkasverme miatt. Déli határát a barokk díszlépcsőház alatti feltáratlan pince semmisíthette meg. Az építmény padlószintje az ásatáskor élő utolsó szint alatt volt 0,66-0,78 m mélyen. Afeltárt kőfalban széles nyílás nyílhatott északnak, a rétegek tanúsága szerint max. 3 méteres nyílászélességgel. Az ásatás során nem tudtunk a kapualjban húzódó élő csatornák, vezetékek miatt, nagyobb felületre rábontani és a bolygatatlant elérni. Kissé nehezítette a kutatást, hogy mindvégig biztosítani kellett a közlekedést az ásatási területen. Az elért maximális mélység a mai szinttől -1,4 m volt. Eddig töltésrétegek voltak, római rétegig, bolygatatlan felszínig a kis terület miatt nem juthattunk le. 9 Szőnyi Eszter Káptalandombon végzett ásatásai során az általunk elért szint alatt jelentkeztek a római jelenségek, rétegek. Megfigyeléseinek közlését itt is köszönjük. A feltárt legkorábbi -14. század derekánál korábbi - középkori épületmaradvánnyal kapcsolatban kötelességünk megemlíteni, hogy a helytörténeti irodalomban elterjedt, hogy a Püspökvár legkorábbi magja egy 13. századi lakótorony. Mindennek történeti hátterét Pauler Gyula egyik munkájában (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. II. Bp. 1899.309.) vélték felfedezni. A könyv szerint 1273 tavaszán az osztrákok elfoglalták a győri várat. Jób pécsi püspök egy kis toronyba menekült de az ostromlók tüzet raktak alája és megadásra kényszerítették. Ez a toronyra utaló adat vált a győri Püspökvárban feltételezett lakótorony történeti bizonyítékává. Mivel Jób püspök akár a várfal egyik tornyába is menekülhetett, az eredeti oklevél, forrás vizsgálata nélkül merészségnek tartjuk a lakótorony interpretációt. Annál is inkább, mert mint a későbbiekben tárgyaljuk, 13. századinak tartható épületmaradvány ezideig nem került elő a Püspökvár területén, a lakótorony lépcsőjének tartott építészeti részlet pedig a 14. század közepe után épült. 10 Egykori falaiból az emelet szintjén ma már csupán a keleti maradt meg, a többit a 15. század végi építkezésekkel kezdődően elbontották. A nyugati fal helyét a földszinten csak további kutatásokkal lehetne meghatározni. 11 Talán a palota északi szárnyának délnyugati sarkánál és a nyugati homlokzat előtt maradtak meg a földben falmaradványok. Erre utal, hogy az északnyugati sarokban ma lévő 19. századi téglatámpillér magában rejt egy 14. századi, erősen délnyugatnak tartó falmaradványt, esetleg bástyát. Ha ennek délnek tartó folytatását rárajzoljuk a felmérések alapjául szolgáló vezérszintfelmérésre és egybemetszük a későrómai tábor egyértelműen meghatározott déli falának vonalával, akkor ez arra utal, hogy a római táborfal a feltételezettnél nyugatabbra húzódott. Ezt támasztja alá egyébként Szőnyi Eszter 1984-es szondázó ásatása a palota udvarában (Rég. Füz. 1984. év kutatásai, 41.) és az 1. sz. jegyzetben említett publikációja. A fenti fejtegetések csupán azt a célt szolgálták, hogy felvethessük, vajon a későrómai erődfalat a Rábára és a Mosoni-Dunára néző magasabb, északi és nyugati oldalon - ellentétben a déli oldalon megfigyelt helyzettel - nem használták e fel jobban a középkori várfalak építésénél, mint edddig gondoltuk. Mind-ezeket természetesen a Kastélybástya területén végzett ásatás döntené el. 12 A barokk díszlépcsőtől délre lévő két földszinti helyiséget 2000 januárjában kezdték felújítani. A vakolatverés során megállapíthattuk, hogy a hosszfalak egyidősek a kapualj falaival, egy eredeti harántfalat találtunk a szárny közepén. A földszinten a keleti hosszfalat nem törte át nyílás, a nyugati falban lévő mai újkori beletörések mellett észleltünk két, a falazathoz képest későbbi ablak nyomát. Ezen ablakokat a kaputorony építésének idején vágták a falazatba. Falvizsgálatra csupán az említett két földszinti helyiségben kerülhetett sor, a szárny északi felét elfoglaló 18. századi lépcsőházban semmiféle kőművesmunkát nem végeztek, így a megfigyelés lehetősége is elveszett. A kivitelezési munkák feszített 107
