Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. tempója, valamint a felújítás tudományos szempontú előkészítésének teljes hiánya miatt nem volt módunk az emiitett két helyiségben ásatásra sem. 13 A kapualj nyugati oldalán lévő két ferde támpülér egyidős a kapuval és vízszintes vonalban ért véget. Mellettük és felettük a homlokzaton az emelet magasságában a középkori meszelésben számtalan bekarcolás jelezte a folyosó létét. 14 A kapualj keletnek lejtő letaposott téglás járószintje (-0,54-0,6 m) ill. az alatta lévő rétegek kifutottak a kőkeretes kapu elé, a kapuívek alatt nem volt átfutó alapozás. A kapualj mindkét végén megmaradt kerékvetőpárokon szinte semmi kopásnyom nem érzékelhető. Ez nagyon rövid életre, hamarosan bekövetkező átépítésre utal. 15 A későbbiekben tárgyalandó építkezés helyezi az ülőfülkés kapualjú palota kiépítését a 14. század derekára. Az ülőfülkék mérműveit az 1980-as évek helyreállítása során rekonstruálták, a festés visszaállítására sajnos nem került sor. 16 Tevékenységére ld. Pór 1889.369-384. 17 Csábító feltételezés a belső vár kiépültét a püspöknek a testvérével, Nagy Lajos királlyal megromlott viszonyával magyarázni. Mint Pór A. tanulmányából ismerjük, az 1353-ban rövid időre börtönbe került Kálmán püspök csak a pápa közbenjárására szabadult ki fogságából. Az erődítmény belső vár jellegére utal Kottaner Ilona háromnegyed évszázaddal később írt emlékirata is. 18 A torony kutatására és a címerre: Dávid-Lővei 1982. 218-220. A kaputoronyról megjelent tanulmány: Lővei 1990.19-24. 19 Téglaméret: 25-26x12,5-13x6 és 22x15x7 cm, ujjal elhúzott un. kanellurás téglák, domború felülettel. A kőanyag meghatározását Kertész Pálnak (BME Mérnökgeológiai Tanszék) köszönhetjük. 20 Erre mutat, hogy a kaputorony belsejébe vezetett egy, a toronnyal egyidős téglacsatorna, a falazás módja, valamint az, hogy a betöltésben 15. századi kályhaszem töredékei voltak. A toronyaljat a hevederek alatt egy-egy keskeny, az északi és déli falakkal együtt épített téglafal - nem sávalapozás - zárja le. Utóbbiak a toronyalj egykori járószintje (-0,40 m körül) fölé nem emelkedtek. A korábbi palota csúcsíves kapuja elé kifutó rétegek a toronyaljban hiányoztak. 21 A szárazárok falának a Dóczy-kápolnától délre eső szakasza 1999 tavaszán, a palota és a Káptalandomb 5. sz ház hátsó szárnya közötti zwinger szintsüllyesztése során került elő. A szintsüllyesztést az OMvH engedélyezte tervek alapján végezték, előzetes kutatás, ásatás nélkül. A munkákról, amelyek egyúttal az említett épület teljes felújítását, irodákká . való átalakítását jelentették, véletlenül szereztünk tudomást. Addigra az épületben szinte a teljes vakolatverésre és újravakolásra már sor került. A zwingerben végzett gépi földmunkát megállítani nem lehetett, így megfigyeléseink kissé szegényesek maradtak. Mindössze egy kutatóárkot tudtunk mélyíteni a téglafal és a palotafal között. A szögben többször megtörő vonalú, kisméretű téglákból épített fal és a 16. századai kazamata egymáshoz való viszonyát nem tisztázhattuk. Csupán egy statikai árokban figyelhettük meg a kazamata boltozata feletti 16. századi agyagszigetelést - utóbbiról ld. később. Különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy nem volt régészeti előkészítése a tervnek, hiszen 1980 óta volt szó a zwinger szintjének rendezéséről és az azt megelőző ásatásról. A munkák eddig pénz hiányában maradtak el, de most nem a pénzhiány volt az ásatás elmaradásának oka. A helyiség keleti és déli tégla - és kváderfalát a kápolna földszintjén végzett ásatás során figyeltük meg, 1982-ben. A helyiség teljes feltárását akadályozta, hogy mint később látni fogjuk, a kápolna alatti térbe a 18. században - szinte a teljes alapterületet elfoglalva jégvermet ástak. 108