Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata
TANULMÁNYOK ARRABONA 38- 2QQQ . szemben a szakirodalomban eddig szereplő 15. századi datálással - korábbra, legkésőbb a 14. század derekára tehetjük. A püspöki palotát a vártól elválasztó, a 14. század 70-es éveiben lezajlott építkezés - vélhetően - kevéssé érintette a nem sokkal korábban felépített palota belső tereit. A kapualjtól délre lévő szárny keleti homlokzatát - az első emelet szintjén - ma két, a falazathoz képest másodlagos, középkori ablak töri át. (3. ábra, 2. fotó) A toronyhoz közel, egy csúcsíves, mérműves, tőle délre egy egyenes záradékú, függőleges osztójú kőkeretes nyílás volt. Az egyszerű, egyező profilú nyílásokat elhelyező habarcsuk alapján soroljuk a kaputorony építésének fázisához. Hasonló okokból véljük e korszakhoz tartozónak a földszinti nyugati falban lévő két nyílást, ámde ezeknek a későbbi átalakítások miatt méretét sem tudjuk meghatározni, nemhogy profiljukat (ld. 12.sz. jegyzet). A Püspökvárban végzett középkori átalakításokról, építkezésekről kivéve a kápolna támpillérén lévő évszámot - továbbiakban is csak a kutatási megfigyelések alapján alkothatunk képet. Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedében, 1481-86 között Nagylucsei Dóczy Orbán volt a győri püspök. Építőtevékenységét jelezték, a Püspökváron kívül, a székesegyház kövein lévő évszám: a déli mellékhajó lábazatában 1489, valamint a barokk sekrestye padlásáról látható halhólyagos mérművű ablakok. Az Anjou-kori kaputorony déli oldalához, elbontva a korábbi építményt, részben a szárazárokba nyúlóan kétszintes, sokszögzáródású, támpilléres építményt emeltek. (6. ábra) Az egyik támpillérén látható írásszalagban az 1487-es évszám határozza meg az építmény korát. (10 11. ábra) Az emeleten volt a csillagboltozattal fedett kápolna, a püspök magánkápolnája. Az egykori négy ablakból ma a szentély három nyílása látható, bennük neogótikus mérművekkel. A földszinti, bord ás boltoza ttal és dongával fedett tér északkeleti falában volt a palota gyalogos kapuja. Az ablakokkal eredetileg feltehetően meg nem nyitott tér kisméretű, felvonóhidas szerkezetű középkori kapuja a 18. század derekáig funkcionált. (7. ábra) Az alsó tér keleti felének járószintje egy lépcsőfokkal mélyebben volt, mint a kapualj szintje. A kaputoronyban lévő ma is használt nagykapu - korábbi szerkezettel - szolgált a szekérforgalomra. A kápolnát a korábbi szakirodalom besorolta az ún. kettős kápolnák sorába. Mint a fentiekben láttuk a helyzet teljesen más, az alsó rész csupán alépítményként és egyúttal a vár gyalogkapujaként funkcionált. A falkutatások megcáfolták azt a korábbi vélekedést is, amely szerint a kápolna alsó része korábbi lenne az emeletnél. Ezen elképzelés az alsó rész boltozati bordái profiljának régebbinek tekintett formáján alapult. A két 101
