Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. kapualj elválasztását az átjáróban volt szerkezet reteszgerendái is mutatták. A színes mázas cserepekkel lefedett kápolna építésével egyidőben, mivel annak főpárkánya elérte az Anjou-kori torony pártázatai, az utóbbira két újabb szintet emeltek. A kápolna lábazati párkányának és ferde síkkal lezárt alapozási kiugrásának vonala - az északnak mélyülő szárazároknak megfelelően - a kaputorony felé lépcsőzetesen mélyült. Nagylucsei Dóczy Orbán további építkezései a palota bővítését, díszítését szolgálták. A székesegyházra tekintő keleti homlokzat egy részének korábbi ablakait kicserélték keresztosztós, csavart lábazatú későgótikus kőkeretekre és a várfal északi csatlakozásánál egyhelyiségnyi, keleti homlokzatán nagyméretű kőkeretes ablakkal áttört emeletes bővítményt illesztettek a homlokzathoz. Második emeletet húztak a teljes palotára, legkésőbb ekkor kiépítették, az északi palotaszárnyat a nyugati várfalig. A második emeleten kisméretű, kőkeretes ablakok voltak, az egyetlen megmaradt nyílás tanúsága szerint. A Dunára néző homlokzat elé, amely egyúttal az északi várfal is volt, ívekkel összekötött három lábon álló nagyméretű zárterkélyt építettek. Az erkély északi falát kettő, nagyméretű, díszesen profilozott, későgótikus ablak törte át (8 - 9 . ábra), a keleti oldalra pedig egy kisebb ablak nézett. A zárterkély belső terében konzolokról indított finom gótikus boltozat volt. Az erkély mögötti nagyterem elé érkezhetett az a külső lépcső, amely a 16. századi Angielini metszeten még látható. Az építkezésekhez tartozott a kápolna, a kaputorony, a keleti homlokzat díszes kifestésé. A kaputorony korábbi kifestesét elfedve, a felületeket a kváderfestésnek egy különleges, axonometrikus változatával díszítették. (5. ábra) A vörös és fehér kvádersorokban a kváderek közötti résekben a másik kváder alját és oldalát lehet látni. A kifestés kiterjedt az akkor emelt újabb szintekre is. A kiugró pártázatot hordozó konzolok közötti íves mezőkben egy-egy püspöksüveges címer került elő. A címereket a kutatók Ernusz Zsigmond pécsi püspök és Nagylucsei Dóczy Orbán címereivel azonosították. A középső ívben a 16. században vágott ablak megsemmisített egy további, feltehetően Mátyás címert. A kápolna északkeleti falát vörös kváderfestéssel, a palota toronytól északra lévő homlokzati szakaszát fehér kvádermustrával díszítették. A szemöldökpárkány nélküli csavart lábazatos későgótikus kőkeretes ablakokat meszelt keretezéssel emelték ki a kvádermustrából. A Püspökvár építéstörténetében a 16. század első felében jelennek meg az egyértelmű írott források. A győri vár 1529-es ostromát követő helyreállítások a század derekáig a korábbi vonalon a palánkok, falak megerősítését jelentették. A hadmérnökök két javaslatot tettek a 102