Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK 8 GyL Gyvm. tvsz. ir. Nr. 542., 543. vö.: GyL Gyvm. kgy. jkv. 1810:753. 9 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1810:149. 10 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:122-123. 11 GyL Gyvm. kgy. jkv. (48. k.) 1809:1. Gr. Zichy Ferraris Ferenc elrendelte, Pozsony vármegyének sürgősen meg kell írni, hogy a Győr megyéhez tartozó csilizközi helységeket "saját jurisdictioja alá sem szekerezések által, sem más gyalogi munkával terheltetni, elfoglalni, '$ evei a jó szomszédságot felháborittani okot ne adjon". 12 GyL Gyvm. kgy. jkv. (48.k.) 1809:2. A Permanens Deputatio tagjai: Bezerédy Ignác, gr. Sigray János, Zsidó József, Kisfaludy Mihály, Noszlopy Pál, Takáts József, Zitkovszky Sámuel, Pázmándy Antal, Scheffer István, Fehérpataky László, Sáry István, Iványos Gergely, Hegedűs József, végül de nem utolsó sorban Nóvák Krizosztom pannonhalmi főapát. Az 1809. szeptember 15-i kisgyűlésben az Állandó Bizottmány tagságát a grémium kevésnek tartotta, így az Fehérpataky József és Sáry Sámuel személyével kibővült, uo. 1809:95. (48. köt.) 13 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:4., 33. (48.köt.) Györgyi a vármegye pecsétjét visszaadni nem akarta, amiből a két terület közigazgatási hivatalai között hatásköri súrlódás támadt. Az Állandó Bizottmány szerint a Győrben lévő "Municipialis Deputatio" csak "rekviziciókból álló" dolgokat folytat, amihez a törvényhatóság pecsétje felesleges, s egyébként is a törvényhatóság területének 2/3-a, vagy annál nagyobb terület a lineán kívül áll, azaz nincs megszállás alatt, uo. 1809:26. (48. köt., Szentmárton, 1809. aug. 28.) Minthogy a megyei tömlöc Győrben volt, Nóvák Krizosztom pannonhalmi főapátot a Bizottmány arra kérte, hogy a rabokat a szentmártoni tömlöcben, az uradalmi porkoláb felügyelete alatt tarthassák, uo. 1809:7., vö.: uo. 1809:8. (48. köt.) 14 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:110. (48. köt. szept. 28-i kisgyűlés) 15 Hasonló történt a szomszédos Vas vármegyével is, ott gr. Széchenyi Ferenc főispáni helytartó vezette a "Rábán alul", azaz a meg nem szállt területen tevékenykedő Állandó Bizottmány (Permanens Deputatio) tevékenységét ld. pl. Vas Megyei Levéltár IVA.La. Vas vármegye nemesi kis- és közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1809:585., 608., 610., passim. 16 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:695., 697-706., 709., 17 PBFL Ácta Recentiora fasc. 74/B.-Ü., Rákótzy József számtartó, Greger Ferenc szentiváni ispán, Forstner György kismegyeri ispán felvallásai, 1811. dec. 27. 18 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:42 (48. köt., 1809. aug. 28-i közgy.) Az ellátatlan insurgens hadak pusztításairól Takács János számadó birkás is beszámolt. "A midőn a leg első kiss páttalia volt kedden ugymind 13-ik júniusban regvei" Czinege Antal director megkereste őt, s felszólította, hogy a nyájat hajtsa el a Duna melletti "Dinnyés-kerthez". De azt nem tudta megcselekedni, "az nap sok ízben már mind riguláris, mind no. katonaság rajtam ütött, az ország utón pedig szünet nélkül ment a sok császári szekér, el hajtani nem bátorkodtam..." Ezért lement a Dunapartra, ahol a katonaság ráakadt és 100 állatot elragadott. Az itt elhangzott vallomások szerint a jobbágyok azért tizedelték meg az uradalmi birkanyájat, mert eleségük nem volt. PBFL Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok 1809. No. 5. 19 PBFL Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok 1810. No. 21. Szokolits József csanaki hegybíró számadási adósságát is a "franciajárásra" fogta, mondván azok azt a hegy ládájából ellopták. Az úriszék kifogását nem fogadta el, hisz a hegy bevétele őszre esik, így az nem lehetett e felprédálás áldozata. Uo. No. 22. 20 PBFL Acta Recentiora fasc. 74/B.-Ü. Szentmárton, 1812. május 2. Horváth János kajári jegyző ekkor a franciák által elfoglalt kajári granariumról szólt. Matkovich a június 27/28-i a zirci bevonulás alkalmával is a francia vezető "szerepét" vitte. (Veress D. 1987. 205.) 21 PBFL Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok, 1809. No. 5. Greger 6 pontba foglalva benyújtotta az igazgatása alatti birtokrész franciák és jobbágyok által okozott kárainak jegyzékét. A jobbágykárok közül a jegyzék kiemelte a 3.000 kéve nád elhordását, a birkás major kerítésének felszedését, a hecsei majorban tárolt véneki, kismegyeri ölfa elhordását, továbbá major épületeinek megrongálását, az 1808-ban lebotoltatott hecsei, szentiváni fűzfaerdőkből származó 5.900 kéve rőzse elhordását. 22 PBFL Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok, 1809. No. 6. 23 Uo. Czimer István, és az állatokat a franciákkal elhajtó Lukáts János vallomása. Roboz Ferenc szemerei közbirtokos panasza ugyanakkor arra mutat rá, hogy a szentmártoni uradalomban 190