Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. tapasztalt jobbágyi károkozások más viszonyrendszerben, de egyes nemesi közbirtokosságokban is megtörténtek/megtörténhettek. Ő Pap Mihály szemerei bírót vádolta azzal, hogy június 14-én, az ellenség elvonulása után, az általuk összerontott pincéből az előljáró még 3-4 napig "társaival a bort élte". GyL Gyvm. kgy. jkv. 1810:141. 24 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1810:142. 25 PBFL Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok, 1811. 1. cs. No. 31., 40. 26 PBFL Acta Recentiora fasc. 74/C-p., Győr, 1812. febr. 12. 27 "1809. Damna bellico Gallici illata S. Martino" külirattal, Nóvák Krizosztom főapát hátiratával ellátott összegzést használtam fel. PBFL Acta Recentiora fasc. 74/B., jelzet nélkül. 28 Varsány és Lázi falvak esetében a fenti forrás összegszerűen nem adja meg a károk nagyságát, azokat egy másik összeírásból pótoltam, Id.: PBFL Acta Recentiora fasc. 74/C.-Ü.-1809. 29 Szentmárton mezőváros kárbecslésében ismert egy 74.895,- ft-os kármegállapítás is, nem kizárható, hogy ebben mérték fel a település kárait. A forrásfeltárás jelen szakaszában részletes jegyzék még nem ismert, csak az összesítések. PBFL Acta Recentiora fasc. 74/C.-Ü.-1809. 30 Részletes lebontása tán nem haszontalan az erdőművelés történetét is vizsgáló helyi kutatások számára: Kajár: 2.000 ft, Tényő: 6.000 ft, Kisécs: 8.000 ft, Illák (Ilíok) puszta: 8.000 ft, Ravazd: 8.000 ft, Leki (Liki)-Varsány: 2.000 ft, Varsány: 8.000 ft. 31 A magasabb szentmártoni kárbecslésre ismert egy 325.988 ft 2 1 kr-os összesített kármegállapítás is. PBFL Acta Recentiora fasc. 74.C.-Ü. 32 PBFL, Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok, 1811. 1. csomó, A Tárkányban 1811. ápr. 17-18-án megtartott úriszék jegyzőkönyve, No. 3. 33 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1810:139. 34 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:737. (december 12-i közgyűlés) 35 "Itt a nemességet arról tudósítani el nem mulaszthatom, miképpen 1809-dik esztendőben a' Győrhez közelítő franciák úttyokban atyámnak, Kisfaludy Mihálynak házát Téten (Téth) feldúlván és kirabolván, a' három nagy leveles ládát is, pénzt keresve bennök, felvagdalták, a' leveleket elszórták, sokat belőlök apró darabokra téptek, 's vagy szélnek eresztették, vagy sárba tiportak, vagy zsebeikbe gyúrták. Ezen sors leginkább a' közép korbeli mocskos, puha, félig elmállott leveleket érte. A régi hártya levelek többnyire megkíméltettek. Az öszve tépett ezernyi darabok közül legtöbb veszett így él. Ez minden akkor élő vidékbelieknek tudtával történt. Ezt bláró] Vay Miklós generális, ki utóbb atyám házánál több napokig szállásolt, a' nádor főhercegnek hivatalosan be is jelentette. Ezen szerencsétlenségek mind glrófl Festetics Ignácnak, mind atyám házaikban, mind Egyeden és Téten, azon utóbb Zircen agyon lövetett Matkovichnak ingerléséből és útmutatásaiból történtek, azon okból, miszerint mind a' két házból három, öszvesen hat egyed harcolt a franciák ellen. És ugy minden, a' mi a' levéltárban hiányzik, akkor veszett el." MOL P 431. Kisfaludy család (idősebb ága) levéltára, Évrendezett iratok, Sümeg, 1841. júl. 14. 36 János főherceg seregei június 11-én Tüskevár-Nagyalásony-Dáka-Pápa útvonalon haladtak, a tüzérség és a "vonat" Somlóvásárhely-Pápa irányban. Az utat folyamatos harci tevékenység jellemezte. (Bodnár 1897.402- 403., vö.: 422-433.) Június 11-én Marcaltőnél volt ütközet. Aznap este a francia csapatok Pápán akarták bekeríteni a visszavonuló osztrák, magyar császári IX. hadtestet, amely este kezdte meg Pápa kiürítését. A főerők 12-re a várost kiürítették, az ott maradt utóvéd és a franciák között de. 10 óra körül kezdődtek meg a csatározások, délutánra Pápa francia kézre került. (Veress D. 1987.105-107., 110) 37 Tárkány a szentmártoni uradalomhoz tartozó, Komárom vm.-i falu. 38 Áthúzva: semmit. 39 A Heves megyei felkelők (3 század) június 13-án érkeztek Szentivánra, ezért mint tartalék, az ütközet kezdetén a Sashegyen vonultak fel. Bodnár 1897. 496. A baranyaiakra: Odor 1990. 29-46.p. 40 Kullogni. 41 A hadsereg ellátása súlyos kivánnivalókat hagyott hátra. Ráadásul János főherceg gyors Pápa alóli elvonulásával az ott felhalmozott készletek is a franciák kezére kerültek. Az ellátatlan sereg prédálásait a hadtörténeti szakírók is kiemelték. 42 Kihúzva: bé. 43 Andrássy János báró (1750-1817) Már az 1793-1794. évi hadjáratokban kitüntette magát (Absconenál vívott ütközet, Orchies-i csata), 1797. márciusában őrnagyi, szeptemberében alezredesi rangfokozatot nyert, a 3. (Esterházy) huszárezredben szolgált. 1799-ben részt vett az itáliai hadjáratban, 1800- ban Bajorországban harcolt, a Schwabeich-i csatában az akkor beteg Mecséry Dánielt helye191
