Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Hagyomány és megújulás (A Soproni Szemle 1998. évi évfolyamáról) (Tuba László)

RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. fölsorolás, a német nyelvű tartalomjegyzék, a szerzőknek szóló eligazítás a kézirat követelményeiről és az írásokat kísérő illusztráció: képek, fotók, rajzok, térképek. Dicséretes hagyomány a kellő nagyvonalúsággal évenként számba vett soproni irodalom megjelentetése a folyóiratban, amely azonban több annál, mint amit címe ígér, ugyanis nemcsak Sopron bibliográfiája, hiszen a periodika érdeklődési körének megfelelően a történeti Sopron megyére terjeszti ki gyűjtőkörét. Változatos, de az előző évekéhez hasonló a folyóirat szerzői gárdája. Természetesen főként soproniak és környékbeliek, de található közöttük francia, burgenlandi osztrák, kőszegi és budapesti, s valamennyiüket a közös témakör fogja össze. Foglalkozásra nézve még szélesebb a skála: levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, középiskolai és egyetemi tanárok, oktatók, akadémikusok, régészek, néprajzosok helytörténészek, hadtörténészek, műfordítók, ügyvédek, műszaki szakemberek, lelkészek, egyetemisták és gimnáziumi tanulók alkotják a szerzők táborát. Tudom, hogy nagy merészség, de a gazdag tartalomból mégis kiragadok néhány írást azért, hogy a tartalmi sokszínűséget érzékeltessem. Az első számban Bariska István soproni vonatkozású 14-17. századi kőszegi forrásokat ismertet, Martha Keil a bécsújhelyi és a soproni zsidóság későközépkori kapcsolatáról, Lovas Gyula a Fertővidéki HÉV történetéről ír. A második számban Ádám Antal, Bencze Pál és Verő József az MTA Geofizikai Kutató Laboratóriumának 1952 és 1972 közötti történetét dolgozza föl, Szitás József Nyugat-Dunántúl átalakuló felsőoktatásáról értekezik. A következő számban Kovács József László a soproni reformáció kezdeteiről, Sasfi Csaba a csornai premontrei kisgimnáziumról, Maria-Madeleine de Cevius Sopron példáján a középkori világi papság és a koldulórendi barátok kapcsolatairól nyújt összefoglalást, míg a negyedik számban Bona Gábor az 1848-49-es honvédsereg Sopron megyei tisztjeit, Molnár László a város hadtörténeti tradícióit veszi számba, Hermann Róbert a honvéd hadsereg soproni különítményének tevékenységét tárja föl, Patyi Gábor pedig a Selmecbányái akadémián tanulók nemzeti ellentéteinek 1848-49. évi megnyilvánulásait elemzi. Többek között érdekes írások szólnak a Soproni Levéltár krónikáiról (Németh Ildikó), a falutörténet-írás feudális kori forrásairól (Turbuly Éva), Kitaibel Pál soproni kapcsolatairól (Andrássy Péter, Horczek László), a Sopron környéki flóráról (Király Gergely), neves soproniakról és Sopron tudományos és kulturális életéről, eseményeiről. Talán nem túlzás a kívánság, hogy több tanulmány végére kívánkozna egy-egy rövid német nyelvű összefoglaló, s végül bevallom, hogy nekem a Soproni Szemle régebbi külalakja a fóliázott borítóval és régi képpel jobban tetszett, mint a mostani. Ez azonban a megújulva megmaradt Soproni Szemle belbecséből semmit sem von le, érdeklődéssel várjuk a folytatást. Tuba László 471