Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Szőnyi Eszter: Római kori útadatok Győr megyében
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. helyét nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy a későbbiekben feltárt É-D irányú úttal párhuzamosan, attól K-re húzódott. Ugyanezen a telken az 1978-79-es ásatás során egy útkereszteződést tártunk fel a tábor területén (Szőnyi 1981.2. ábra., Szőnyi 1992.15.), amely egy kb. É-D irányú, 6 m széles és egy kb. Ny-K irányú, 5,5-6,5 m széles út kereszteződését foglalja magában. Építési idejük egybeesik a tábor kőbeépítésével (Szőnyi 1992.10. ábra), amely az ala I. Ulpia Contariorum milliaria tevékenységéhez köthető, amint azt az út burkolata alól előkerült P CON bélyegű téglatöredék bizonyítja. Az út használata megszűnik a IV. század elején, amikor az újonnan épített későrómai erődfallal az É-D irányú szakaszt lefalazzák, és 100-150 cm magas töltésréteggel elfedik. Az út gyengébben megépített mint a külterületen megfigyelt római utak általában agyag alapozáson vékony kavicsréteg, majd erre fektetett lapos kövek alkották a burkolatát. Mindenképpen utcának és nem a birodalmi útnak gondoljuk. Visszatérve a vicus területére a Széchenyi téren az út feltételezhető közelségére utal a CIL III 4639=11343, RIU 252 sz. mérföldkő, amely másodlagos helyzetben, kerékvető kőként szolgált az egyik közeli háznál. A kő története hányatott: lelőhelyéről a Viczayak hédervári kőgyűjteményébe, majd onnan a Xántus János Múzeum kőtárába került. Az egyébként is rossz minőségű, erősen kopott felirat mára szinte teljesen olvashatatlan. Mommsen olvasata szerint Caracalla idejéből 212-213-ból származik. Ő még olvasta rajta a mérföld adatot is: XXX. Ez az Itinerarium Antonini 263,1-2 szerint a Brigetio - Arrabona távolságnak felel meg (bár a kiindulási hely a kövön nem szerepel) és arra utal, hogy a kő felállítási helyének közelében került másodlagos felhasználásra. Nincs tehát biztos tudomásunk arról, hogy a birodalmi út a táboron átvezetett-e Carnuntum irányába, vagy D felől megkerülte azt. Ezt a bizonytalanságot jól érzékelteti az a térkép, amelyet a római táborról és római utak feltételezett futásáról egy korábbi munkánkban (Gabler-Szőnyi-Tomka 1990.14, 1. ábra) közöltünk. A kézirat leadása óta ásatás bizonyította, hogy a tábor alaprajza Ny-i irányban jóval nagyobb a rekonstruáltnál (Szőnyi 1992. 6. á.), ma már a Sopianae felé vezető utat sem így képzeljük el, míg a településről ÉK-re és DNy-ra kivezető utakat ma is így tartjuk valószínűnek. A legvalószínűbb rábai átkelőhelyet a mai Bécsi kapu tér (Rába kettős híd) helyén tételezhetjük fel. Ez a terület a castellum és a (feltételezhetően) katonai fürdő között jól ellenőrizhető ponton van. A birodalmi út itt történő áthaladása és hídfő kiépítése megmagyarázná a fürdő falainak a táborétól különböző tájolását is, hogy t.i. a fürdőt a II. sz-ban a hídfőhöz tájolták. Sajnos a római kori átkelőhely hitelesítésére nincs sok remény, mert nemcsak a jelenlegi, de már a török kori várépítkezések is biztosan megsemmisítették. A limes utat itt a mai város területén elveszítjük, legközelebbi adatunk Abda község külterületén volt róla. Már Lovas Elemér (Lovas, 1937. 5-6) említette az Öttevény-Pillinger puszta közötti kavicsos út vonalát, amelynek öttevényi végénél került elő egy igen rossz állapotú, máig a falu keresztjénél fekvő mérföldkő (2. á.). Légifotó segítségével Visy Zsolttal közös terepbejárásunkon Abda belterületétől ÉNy-ra egy őrtornyot sikerült azonosítani (Visy 1989. 43). Az őrtorony és a mai város közötti szakaszon, egy újabb légifotón (amelyet Somfai András mérnök bocsátott rendelkezésünkre, és amelyért itt mondok 85
