Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - K. Zoffmann Zsuzsanna: A bronzkori Géta-Weiselburg kultúra embertani leletei Hegyeshalom-Újtelep lelőhelyről

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. K. Zoffmann Zsuzsanna: A BRONZKORI GÁTA-WIESELBURG KULTÚRA EMBERTANI LELETEI HEGYESHALOM-ÚJTELEP LELŐHELYRŐL 1. Bevezetés Az 1960-as években Pusztai Rezső régész a Győr-Sopron megyei HegyeshalomÚjtelep lelőhelyen egy nagyobb sírszámú temető részletét tárta fel. Az előkerült régészeti leletek alapján a temetkezéseket a bronzkori GátaWieselburg kultúrába lehetett besorolni, amely kultúra a Fertő tó körül, a Dunától délre volt elterjedve, főleg a mai Ausztria és kisebb részben a mai Magyarország területén (1. kép). A sírok embertani leletei 68.120.1.-43. szám alatt, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek beleltározásra. * A hegyeshalmi sorozat ismertetése kapcsán mód nyílt ugyané kultúra eddig ismert két másik lelőhelyének anyagára is kiterjeszteni a vizsgálatot. A burgenlandi Oggau lelőhelyről 4 egyén csontmaradványai kerültek feldolgozásra (EHGARTNER 1948: 3 férfi és 1 nő), az ugyancsak burgenlandi Hainburg-Teichtal lelőhelyről származó sorozat viszont nagy esetszáma révén (EHG ARTNER 1948) már jóval több adatot szolgáltathat a bronzkori GátaWieselburg népesség embertani képének megrajzolásához. 2. Alkalmazott vizsgálati módszerek A nem-, illetve halálozási életkor-meghatározások az ÉRY-KRALOVÁNSZKY—NEMESKÉRI (1963), azaz a MASSLER—SCHOUR (1941), JOHNSTON (1961), ill. NEMESKÉRI—HARSÁNYI—ACSÁDI (1960) -féle módszerek alapján történtek. A morfológiai és metrikus adatfelvétel MARTIN (1924) módszere szerint az ALKESEJEV—DEBEC (1964) kategória-beosztásokat követi. Ép hosszúcsontok hiányában testmagasság-számításra nem kerülhetett sor. Az eredmények értékelésekor az azonos kultúrába tartozó egyéb embertani sorozatok is bevonásra kerültek, elvégezve többek között a PENROSE (1954)-féle distancia analízist, felhasználva az ALEKSEJEV—DEBEC (1964)-féle női méretátlagokra vonatkozó standardizálási módszert. 3. Az anyag általános jellemzése Kvantitatív és kvalitatív reprezentáció A feltárásra került 57 sírból összesen 43 egyén csontmaradványa állt a vizsgálat rendelkezésére, 15 sír embertani leletei ugyanis nem őrződtek meg, a 43 .sír viszont kettős temetkezésnek bizonyult. * Az embertani feldolgozáshoz nyújtott segítségért ezúton is szeretnék köszönetet mondani Figler András régésznek és Pap Ildikónak, az Embertani Tár vezetőjének. 65