Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve 1898–1998. (Szerk. Horváth József) (Csécs Teréz)

ARRABONA 37.1999. RECENZIÓK többek között a Győrre vonatkozó, a várossal kapcsolatos kiadványok tudatos gyűjtése volt jellemző. A tanulmány az 1950-es évekig tartó időszak állománygyarapítási és -apasztási tevékenységén és a könyvhasználaton keresztül tükrözi a történelmi változásokat is. Mezei György nem vállalkozott tanulmány írására, hanem szellemes, (ön)ironikus emlékezést olvashatunk tollából. A menedzser-típusú vezetőt bevallása szerint a könyvtárszervezési és építészeti kérdések foglalkoztatták leginkább (nevéhez fűződik a Merabona polcrendszer). A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének megalapítása is újdonságnak számított, amelynek Mezei György ma is tiszteletbeli elnöke. Szenvedélyes szakmaszeretete a továbbgondolásra, a jövő feladatainak átgondolására készteti, nem szakadt el ma sem a könyvtártól. Az írás személyességén, hangján, humorán átviláglik a történelem, a más hangvétel ellenére beleillik a 100 évet átívelő "vázlatba". Valóban fontos lenne a "nagy öregek" kivallatása, még időben! A jelenlegi igazgató, Tuba László fejezi be a sort az 1976 utáni évek rövid ismertetésével. Örömmel olvashatjuk munkájában: annak ellenére, hogy "jelenleg a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár az ország legkisebb alapterületű és legmostohább körülmények között működő megyei könyvtárai közé tartozik", költségvetése, elöregedett, szűk épülete olyan-amilyen, ennek ellenére a szakmai munkában - mint ezt a jelenlegi évkönyv mutatja is - kezdik pótolni a hiányosságokat. Ilyen a visszamenőleges feltáró munka, a Milkovics-Zámory Gyűjtemény feldolgozása, a megyei sajtóbibliográfia, hogy csak néhányat említsünk. Természetesen ez kivihetetlen lenne a magasabb képzettségű könyvtárosok, a folyamatos önképzés és a napi munka mellett a tudományos tevékenységre való igény és annak támogatása nélkül. A megyei könyvtárban folyó könyvtáros-képzés pedig a közvetlen haszna mellett a záródolgozatok révén a könyv-, könyvtár-, művelődés-történethez is fontos adalékokkal szolgálhat. Nem hagyható figyelmen kívül a hálózati-, a módszertani munka, és a koordináló szerep más megyei intézményekkel, a könyvtár egyre szélesedő közművelődési tevékenysége vagy külföldi kapcsolatai sem. Mintha ez utóbbiakra lenne válasz a következő két fejezet, a Tanulmányok és a Munkatársaink kutatásaiból. Róka Lászlóné a könyvtárhasználati szokásokat ismerteti egy 1995-ben végzett kérdőíves felmérés elemzése alapján. Remélhető, hogy az alapos elemzés következtetéseit a könyvtár fenntartói és vezetői megszívlelték és felhasználták a tervezésben. Szabó Attiláné a könyvtárban folyó könyvtáros képzést ismerteti megindításától, 1952-től kezdődően. A korábban alapfokú könyvtárosi tanfolyam mára középfokú könyvtáros asszisztensképzéssé nőtte ki magát, kisebb-nagyobb zökkenőkkel. A folyamat ismertetésén túl nagyszerű segédanyagot jelent melléklete: a két utolsó tanfolyam szakdolgozatainak címjegyzéke. Szálai Gáborné a hálózati munkát, a községi könyvtárak, a bibliobusz tevékenységét, az ellátórendszereket, az iskolai könyvtárakat ismerteti a változások folyamatában. Mellékletei - különösen az összehasonlításra alkalmas adatsorok - sokat elárulnak az 1965-1997 közötti időszak változásairól. A közel háromszorosára nőtt állományt közel a harmadára csökkent számú olvasó veszi igénybe! Antaliné Hujter Szilvia a képes levelezőlap-gyűjteményt ismerteti. A történeti áttekintés után láthatjuk, az állomány mennyire felértékelődött, pontosabban a helytörténeti 458