Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve 1898–1998. (Szerk. Horváth József) (Csécs Teréz)

RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. kutatások fellendülésével elnyerte rangját, helyét és milyen sokrétű felhasználásra ad lehetőséget a helytörténettől a néprajzig. Mennyeiné Várszegi Judit a helyismereti gyűjteményben található, 1850-1900 közötti magyar nyelvű kalendáriumokat vette számba és a mellékletben fel is sorolta azokat. A műfajból eredően nem tűnik nagynak a példányszám, de a meglévők másodlagos forrásként is használhatók: a Győr történelmét személyes közelségbe hozó kiadványok név- és címtárként is funkcionáltak. Dr. Horváth József a Streibig-nyomda történetével kapcsolatos kutatásait ismerteti. Felhívja a figyelmet arra, hogy a híres, nagy hagyományokkal rendelkező nyomda történetének átfogó, monografikus feldolgozása még hiányzik. Összefoglalja, kiegészíti eddigi ismereteinket és egyúttal a kutatás új szempontjait, irányait is felvázolja. Kováts Katalin munkája (szerves folytatása az előzőnek) egy nagyobb lélegzetű szakdolgozat rövidített változata, amely a 19. század második felében működött győri nyomdákat ismerteti. Levéltári adatokkal bizonyítja, hogy tulajdonképpen 5 nyomda 18 tulajdonosáról van szó az 1850-1900 közötti időszakban. Összeállítja a szerző a győri hírlapok, folyóiratok kiadó-nyomdászainak listáját, nyomtatott és levéltári források alapján. Nagy szükség van a téma további, részletes feldolgozására! Lakatos Éva a győri Hazánk (Das Vaterland) című lapot helyezi el történeti keretbe, ismerteti dr. Kovács Pál és Petőfi Sándor kapcsolatát a újsággal, majd a lap tartalmi ismertetése következik. Remélhetőleg egyszer nyomtatásban láthatjuk a Hazánk repertóriumát is. Hatalmas munkát végzett dr. Szabó Imréné a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárra illetve jogelődjére vonatkozó annotált sajtóbibliográfia összeállításával. Látható, kész a váz a könyvtár történetéhez, rejtett kincsek kerültek napvilágra, a publikációk kiegészítik egymást a tudatos szerkesztői koncepció alapján. Külön is nagy érdeme a kötetnek, hogy felhívja figyelmünket a Helyismereti Gyűjteményben található kéziratokra is! Csak remélni lehet, hogy könyvtár- és művelődéstörténeti kutatás tovább folytatódik. A műhely, a munkatársak megvannak, a lehetőségek adottak, a tudományos kutatást támogató könyvtárvezetésnek már csak az anyagi feltételeket kell megteremtenie ahhoz, hogy ne kelljen újabb évtizedeket várni a folytatásra. Csecs Teréz 459