Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve 1898–1998. (Szerk. Horváth József) (Csécs Teréz)

RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. A KISFALUDY KÁROLY MEGYEI KÖNYVTÁR JUBILEUMI ÉVKÖNYVE 1898-1998. Szerk. dr. Horváth József. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Győr, 1998.330 p. 28 t. Új szellemi műhely létrejöttét és annak első kiadványát üdvözölhetjük a megyei könyvtár jubileumi évkönyvében. A szellemi kapacitás adott ahhoz, hogy a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár munkatársai a könyvtár történetének feldolgozásán keresztül Győr művelődéstörténetének kutatásához - az alapkutatásokhoz is - nagyban hozzájáruljanak a szisztematikus feltárással és publikációval. A könyvtár 100 éves története folyamán mindig voltak tudós könyvtárosai (Sefcsik Ferenc, Bay Ferenc stb.), akik tudományos munkával is foglalkoztak, könyveik, tanulmányaik jelentek meg (többek között a Győri Szemlében, később a Győri Tanulmányokban és másutt). Talán ez a harmadik évkönyv a kezdete egy új sorozatnak, amelyből aztán összeállhat a nagy monográfia. A szerkesztő, ár. Horváth József az előszóban szinte szabadkozik, hogy egy "vegyes tartalmú" évkönyvet készítettek, mivel az idő és a források részleges hiánya nem tette lehetővé a könyvtár 100 éves történetének megírását. Amit most elvesztettünk a réven, azt megnyerhetjük a vámon, mivel a vegyes tartalom olyan értékeket hozott felszínre, amelyek a könyvtártörténet megírásakor esetleg háttérbe szorultak volna. Gondolok itt a nyomdászattörténeti tanulmányokra és a könyvtári módszertani munkákra. Hiszen pl. az egyes állományrészek, különgyűjtemények - a régi képes levelezőlapok, a kalendáriumok - ismertetése a kutatók, a felhasználók számára rengeteg információval szolgál. Az írások az intézmény történetéből c. fejezet három tanulmánya és a visszaemlékezés már kezünkbe adják a majdani, bizonyára elkészülő munka vázlatát. Az időrendbe sorolt tanulmányok elején ár. Horváth. József a Győri Városi Közkönyvtár első évtizedeinek történetéhez nyújt át adalékokat, a tőle megszokott precizitással, pontos jegyzeteléssel. Felveti a kérdést a tanulmány elején: száz év-e a száz év? A szerző - alaposan körüljárva a problémát - arra a megállapításra jut a különféle beszámolók, publikációk és levéltári források alapján, hogy az alapítás éveként a köztudatba került 1898. év elfogadható és Sefcsik Ferenc nevéhez köthető, még akkor is, ha a városi levéltár anyagának szétválasztása már korábban megkezdődött és csak 1901. őszén fejeződött be. A kezdeti nehézségek aztán (sorsszerűén?) vissza-visszatérnek könyvtár történetében: a helyhiány, az "anyagi viszonyokhoz képest" való fölszerelés, a könyvtáros személyzet korabeli megbecsülése, és még sorolhatnánk. Emellett betekinthetünk a könyvtári állomány gyarapodásába, az intézmény költségvetésébe is. Mónus Imre - a közben sajnálatosan elhunyt korábbi igazgatóhelyettes - írása, melyet a szerkesztő, dr. Horváth József rendezett sajtó alá, a könyvtár "Baykorszakáról" szól. Bay Ferenc 1933-tól állt a könyvtár élén, és tevékenységére 457