Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

MÚZEUMSZOCIOLÓGIA ARRABONA 37.1999. felmérés célja: az adott múzeum - az aktuális kiállításaival együtt - látogatóinak kikérdezése annak érdekében, hogy az így kapott válaszok alapján módosíthassuk közönség-kapcsolatainkat, stratégiai elképzeléseinket, és javaslatokat fogalmazzunk meg az eredményesebb működtetés, a közönségbarát múzeum kialakítása céljából. Most, amikor az állami mecenatúra visszavonulása, a helyi fenntartók forráshiánya miatt napirenden van a nyitvatartás szűkítése, hasonló okokból a fejlesztések is elmaradnak, a meglévő állandó kiállítások pedig "korosodnak", úgy vélem, van létjogosultsága egy ilyen vizsgálati cél megfogalmazásának. A vizsgálat helyszíne Győrt gazdasági eredményei, művészeti és tudományos arculata, látnivalói az ország egyik idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb központjává emelték. Belvárosának történelmet idéző szépségei az elsősorban nem turisztikai céllal ideérkező érdeklődőket is csodálattal töltik el. Kultúra-szeretetét, pártolását a város nevével összefonódó művészeti együttesei, rangos kulturális rendezvénysorozatai, nemzetközi művészeti fesztiváljai is reprezentálják. S mindehhez kapcsolódik az a hangulat, szín és illat is, amelyek a város különböző pontjain ejtik ámulatba nemcsak a lokálpatrióta "hazait", de az ideérkező átutazót is. Ennek a hangulatnak szerves része "a" múzeum, a Xántus János Múzeum az "Apátúr házban", amely 1997-ig a város egyetlen múzeuma volt - a hozzá tartozó 6 kiállítóhellyel. Helytörténeti kiállítása 1987-ben nyílt meg, és mintegy 18 termen keresztül mutatja be - didaktikusán, műtárgycentrikusan, kronológiai rendben, néhány enteriőrrel színesítve - Győr megjárt történelmi útját az őskortól a II. világháború végéig. Az "időutazás" folyamatát itt-ott ahhoz nem kapcsolódó, "fakultatív" lehetőséget kínáló hagyatéki anyag bemutatása szakítja meg, s végállomásként a Bélyegmúzeum kiállítása búcsúztatja a látogatót. Az épület díszterme szép példája a barokk építészetnek, de a belső udvar is hangulatossá teszi (tenné) a múzeum épületegyüttesét. Időszaki kiállítótermei 120 m alapterületen adnak lehetőséget alkalmi bemutatókra. A vizsgált időszakban megrendezett időszaki kiállítások közül egy érdemel külön említést; a főidény attrakciója a Cziráki-család asztali ezüstjeit bemutató reprezentatív kiállítás volt. A kérdőíves felmérés helyének kiválasztása - indokok. A látogatottsági mutatók alakulása. A vizsgálat ütemezése. A felmérések helyszíneinek kiválasztásakor arra ügyeltem, hogy lehetőleg a legkülönbözőbb típusú állandó kiállítások közül válasszak. Legyen köztük közismert, látogatott, kisvárosi; központi fekvésű és eldugott; helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti; felkapott és szinte ismeretlen is. Az imént bemutatott Xántus János Múzeum a közismert, központi fekvésű és irányítású, vegyes témájú kiállítások közé sorolható. Bázisévünkben, az 1996-os évben, és a vizsgált évben, 1997-ben az alábbiak szerint alalkult a látogatói létszám: 409