Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Tóth László: Szabó József (1902–1986)

ARRABONA 37.1999. ARCKÉPEK akadályozza meg gyakorlatilag a hierarchia kialakulását és biztosítja az evangélikus egyház demokratikus működését. Püspöki szolgálata idején több külföldre menő egyházi delegációt vezetett az Egyesült Államokba (Minneapolisi Világgyűlés) és Kínába. Mindkét helyen igehirdetéseket és előadásokat tartott. (Itt említjük meg, hogy 1936-ban Oslóba utazott egy evangélikus lelkészi delegáció tagjaként.) Szabó József püspöki beiktatása után hamarosan megkezdődtek az állam és egyház viszonyát érintő tárgyalások. Közben 1948. június 16-án a magyar országgyűlés elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényt. Turóczy Zoltán és Szabó József együtt küzdött azért, hogy az egyház békésen megtalálja a helyét és zavartalanul működjön a magyar állam keretei között. Mindketten szerették volna cselekvő és konstruktív légkörben végezni a hívek lelki szolgálatát. Miután törekvéseiket és javaslataikat a bizalmatlanság légköre vette körül, amelynek mértéke olyan nagyságú volt, ami már "egyházi hitelveikkel és Istenhez kötött lelkiismeretükkel nem volt összeegyeztethető", ezért 1952. február 9-én püspöki tisztségükről önként lemondtak. Ennek hatására az ország négy evangélikus egyházkerületéből kettő lett: az ország fenti régiójában az északi, és a lentiben a déli kerület. Szabó József megmaradt Balassagyarmaton igazgató lelkésznek. 1959-ben az északi egyházkerület püspöke, Vető Lajos súlyosan megbetegedett, helyettesítését teljes püspöki jogkörrel Szabó József ny. püspökre bízták. Ez az öt hónap (1959. június 9-től december 31-ig) volt Szabó József "csendes rehabilitációja". (Veöreös, 1987.23.) Még az egyházi szolgálattól zsúfolt években, de igazából pályája elcsendesedett szakaszában (1959 után) megérintette a genius loci, a Balassagyarmaton élő Madách-kultusz szelleme. Visszaemlékezett a soproni diákévekre, a szóbeli magyar érettségire, amelyen Az ember tragédiája volt a tétele. Teljesítményét akkor - az érettségi bizottság egyetértésével - Hollósy tanár úr kitűnőre minősítette. Kezdetben végigolvasta Madách összes művét, s fokozatosan rabja lett a "sztregovai remete" magányos, zordon, és borongós hangulatot árasztó művészetének. Elmélyülten beletemetkezett Madách filozofikus gondolatvilágába, rajongásig megkedvelte a nagy drámaköltő különös művészetét. Hatott rá a Madáchhagyományokat ápoló kulturális közszellem, gyakran "kiment" Csesztvére, olykor elutazott Alsósztregovára is. Egyre mélyebbre hatolt Az ember tragédiája eszmerendszerének feldolgozásában, belső szellemi és erkölcsi hajtóerő hatására szinte állandóan értelmezési lázban égett, kutatta a mélyen rejtőzködő zsenialitást, a lét-nemlét, törvényeit. Madách hatására eltöprengett a világ teremtéséről, az élet értelméről, a történelem nagy korszakairól. Hivatásának megfelelően Madách gondolataihoz megkereste a bibliai magyarázatokat, összehasonlítást tett az evangélium egyes fejezetei és a madáchi eszmekör között. Közben lelkészi hivatásának gyakorlása mellett előadásokat tartott a költő életútjáról, műveiről, főként Az ember tragédiájáról. A csendes kutatásból és szemlélődésből szinte észrevétlenül lett tudományos szintű és igényű munka. Szenvedélyesen kereste a Madách-emlékeket, összeszedte a Madách-családról szóló iratokat, okmányokat és leveleket. Szorgalmasan gyűjtögette a Tragédia magyar nyelvű kiadásait, főleg a 19. század utolsó harmadában megjelent díszkiadásokat. Széleskörű kapcsolatépítéssel levelezés útján 368