Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Arcképek - Horváth József: Mersich Máté (1850–1928)
ARRABONA 37.1999. ARCKÉPEK életművével foglalkozó — önálló hazai dolgozatot ismerünk, Mijo Karagic tollából (Karagic 1983). így az alábbiakban Mersich Máté nyomtatásban megjelent munkáira, hát- ráhagyott kézirataira, a róla szóló, általunk ismert német illetve horvát nyelvű értékelésekre, valamint saját kutatásainkra támaszkodva kíséreljük meg e jelentős életmű legfontosabb elemeinek rövid áttekintését. Életrajzi vázlat Mersich Máté 1850. szeptember 19-én született a Sopron megyei Répcesarudon. E település ma Ausztriához tartozik: német neve Frankenau, horvát neve Frakanava - régi magyar nevéből képezve, mely Frankó volt. Ezen utóbbi név elírása vezetett Szinnyei József téves adatához, mely szerint Mersich az ekkortájt ugyancsak Sopron megyéhez tartozó Fraknón született (Szinnyei 1902, 1095. hasáb). Édesapja Mersich Ignác, édesanyja Gallovich Teréz volt. (Zvonaric 1978, 37.) "Szülei gazdálkodók voltak. Atyja kis parasztgazdaságuk szerény jövedelmét ló- és más állatkereskedéssel iparkodott pótolni. Anyja második neje volt atyjának." — írja családjáról a kortársak közléseire is támaszkodó Haller János, aki egy testvérbátyjáról is említést tesz. (Haller é. n.) Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd Kőszegen a bencés gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait 13 éves korában, az 1863/64. tanévben. Bizonyítványa szerint a gimnázium első osztályában három tárgyból jó, a többiből jeles illetve kitűnő eredményt ért el, így az "első rendű" osztályzatba soroltatott. (Zvonaric 1978,38.) A kőszegi algimnázium négy évének elvégzése után 1868-ban került Győrbe és kezdte meg a négy felső osztályt, 18 évesen - így 22 éves volt, amikor 1872-ben "kitűnően érettnek nyilváníttatott". (Értesítvény 1872,25.) Az a tény, hogy társainál idősebb korban, érettebb fővel végezte tanulmányait, valószínűleg "előnyére vált": tudományos érdeklődése már ekkor kezdett kialakulni és ezidőtájt alapozta meg széleskörű nyelvtudását is. Az utóbbival kapcsolatosan megemlítjük: a horvát, a magyar és a német nyelvet már bíró Mersich a győri gimnáziumban jól megtanulta a latint és a görögöt - emellett megismerkedett az angol, a francia és az orosz nyelv alapjaival is! A példás magaviseletű, "ernyedetlen" szorgalmú diák általános érdemjegy-sorozata végig kitűnő volt, emellett aktívan részt vett a gimnáziumi önképzőkör életében is: a "Remény" című "szépirodalmi és tudományos" jellegű önképzőköri lapban nyolcadikas korában két természettudományi tárgyú tanulmánya is napvilágot látott. Ezek egyike, mely a "Mekkora Győrött a leghoszszabb nappal, ha Győr az éjszaki szélesség 47^ 41' 15" alatt fekszik?" (Mersich 1872/a) címet viseli, nagyon kedvező bírálatot kapott. Gruber Ferenc bíráló hiányolta ugyan a dolgozatból az ábrát, de elismerte: "Mindamellett e dolgozat megfejtője iparkodott a dolgot érthetővé tenni ábra nélkül is, ugy hogy az ábrát a meghatározás után indulva könnyen el lehet képzelni. A meghatározást elég jónak, a számítást napidő szerint pontosnak találtam." (Gruber 1872, 4.) "A sarki fény" címet viselő, nagyobb terjedelmű, három közleményben megjelent dolgozata (Mersich 1872/b) viszont két szempontból is érdekes: egyrészt mutatja azt az elmélyült természettudományos érdeklődést, mely egész életén végigkíséri; 348