Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Horváth József: Mersich Máté (1850–1928)

ARRABONA 37.1999. ARCKÉPEK életművével foglalkozó — önálló hazai dolgozatot ismerünk, Mijo Karagic tollából (Karagic 1983). így az alábbiakban Mersich Máté nyomtatásban megjelent munkáira, hát- ráhagyott kézirataira, a róla szóló, általunk ismert német illetve horvát nyelvű értékelésekre, valamint saját kutatásainkra támaszkodva kíséreljük meg e jelentős életmű legfontosabb elemeinek rövid áttekintését. Életrajzi vázlat Mersich Máté 1850. szeptember 19-én született a Sopron megyei Répcesarudon. E település ma Ausztriához tartozik: német neve Frankenau, horvát neve Fra­kanava - régi magyar nevéből képezve, mely Frankó volt. Ezen utóbbi név elírása vezetett Szinnyei József téves adatához, mely szerint Mersich az ekkortájt ugyan­csak Sopron megyéhez tartozó Fraknón született (Szinnyei 1902, 1095. hasáb). Édesapja Mersich Ignác, édesanyja Gallovich Teréz volt. (Zvonaric 1978, 37.) "Szülei gazdálkodók voltak. Atyja kis parasztgazdaságuk szerény jövedelmét ló- és más állatkereskedéssel iparkodott pótolni. Anyja második neje volt atyjának." — írja család­járól a kortársak közléseire is támaszkodó Haller János, aki egy testvérbátyjáról is említést tesz. (Haller é. n.) Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd Kőszegen a bencés gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait 13 éves korában, az 1863/64. tanévben. Bizonyítványa szerint a gimnázium első osztályában három tárgyból jó, a többiből jeles illetve kitűnő eredményt ért el, így az "első rendű" osztályzatba soroltatott. (Zvonaric 1978,38.) A kőszegi algimnázium négy évének elvégzése után 1868-ban került Győrbe és kezdte meg a négy felső osztályt, 18 évesen - így 22 éves volt, amikor 1872-ben "kitűnően érettnek nyilváníttatott". (Értesítvény 1872,25.) Az a tény, hogy társa­inál idősebb korban, érettebb fővel végezte tanulmányait, valószínűleg "előnyére vált": tudományos érdeklődése már ekkor kezdett kialakulni és ezidőtájt alapozta meg széleskörű nyelvtudását is. Az utóbbival kapcsolatosan megemlítjük: a hor­vát, a magyar és a német nyelvet már bíró Mersich a győri gimnáziumban jól megtanulta a latint és a görögöt - emellett megismerkedett az angol, a francia és az orosz nyelv alapjaival is! A példás magaviseletű, "ernyedetlen" szorgalmú diák általános érdemjegy-sorozata végig kitűnő volt, emellett aktívan részt vett a gim­náziumi önképzőkör életében is: a "Remény" című "szépirodalmi és tudomá­nyos" jellegű önképzőköri lapban nyolcadikas korában két természettudományi tárgyú tanulmánya is napvilágot látott. Ezek egyike, mely a "Mekkora Győrött a leghoszszabb nappal, ha Győr az éjszaki szélesség 47^ 41' 15" alatt fekszik?" (Mersich 1872/a) címet viseli, nagyon kedvező bírálatot kapott. Gruber Ferenc bíráló hiányolta ugyan a dolgozatból az ábrát, de elismerte: "Mindamellett e dolgozat megfejtője iparkodott a dolgot érthetővé tenni ábra nélkül is, ugy hogy az ábrát a meghatározás után indulva könnyen el lehet képzelni. A meghatározást elég jónak, a számítást napidő szerint pontosnak találtam." (Gruber 1872, 4.) "A sarki fény" címet viselő, nagyobb terjedelmű, három közleményben megjelent dol­gozata (Mersich 1872/b) viszont két szempontból is érdekes: egyrészt mutatja azt az elmélyült természettudományos érdeklődést, mely egész életén végigkíséri; 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom