Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. A jelentések egyben az iskolában végzett munka színvonaláról is tájékoztatnak, természetesen a tanár értékelésében. A kiosztott minősítések alapján Hieronymi még leginkább a normál iskolásokkal s a gimnazistákkal lehetett elégedett: náluk az első- s másodrendű illetve a szorgalmas és jó minősítések voltak többségben. A kézművestanulók teljesítménye ennél jelentősen gyengébb volt: az elsőrendű minősítés kifejezetten ritka esetükben, nagyobb részük csupán másod- és harmadrendű, munkájuk pedig a leggyakrabban a hanyag jelzővel volt illethető. A diákok előmenetelét ezenkívül az erre kijelölt felsőbb hatóságok is vizsgálták. A Helytartótanács 1795. március 15-én kiadott rendelete értelmében az iskolakerületek a hozzájuk tartozó rajziskolák tanulórajzaiból évente egy több darabból álló mintát voltak kötelesek beküldeni, amelyet a legfőbb kormányszék a kebelében működő Magyar Királyi Építészeti Igazgatóságnak (König. Hung. Landes Bau Ober Direction/

'Aedilis Directio) továbbított (Szabolcsi 1972, 46). A beérkezett darabokat itt szakemberek, az Igazgatóság egyik mérnöke és a budai rajztanító vizsgálták meg (Bedy 1930, 24-25): korszakunkban Franz Hüppmann, a Főigazgatóság rajzolója s mérnöke (Ober Bau Directions Zeichner und Ingenieur) valamint Joseph Siegwart rajztanár (Zeichnung Professor), akit 1823-tól Johann Rauschmann rajztanár (Professor an den König. Zeichnung-Schule) váltott fel; a csapat 1826-tól Anton Pechler főigazgatósági rajzolóval (K. Hung. Landes Bau Ober Directions I

gremial Zeichner) egészült ki. Véleményüket néhány sorban foglalták össze, amely egy-egy jelzővel értékelte a beküldött anyag egészét, néha külön kiemelve sorszámuk alapján a jobb darabokat. A tanulók rajzai egyben a tanári munkát is minősítették, amelyhez a szükségesnek érzett esetekben rövid megjegyzést is fűztek. A Főigazgatóság jelentéseiben a győri rajziskola anyagával kapcsolatban a leggyakrabban a középszerű (mittelmäßig) minősítéssel találkozhatunk. A növendékek gyenge eredményeit a felügyelők a tanár számlájára írták: az 1825/26. II. félévi darabokat olyannyira rosszul rajzoltnak s rosszul árnyékoltalak találták, hogy külön figyelmeztették Hieronymit: diákjait buzdítsa tisztább munkára. A következő esztendőkben az értékelés két szélsőséges pólus között ingadozott. Az 1826/27-es jelentés nagyon tisztán s szorgalmatosan rajzoltnak mondja a beküldött darabokat, a következő éviek azonban már alig érték el a középszerűség fokát. Mindezért a diákoknak mintául szolgáló jó eredetik hiányát illetve a szakszerűtlen vezetést tették felelőssé . Az élesen megfogalmazott kritika nem csupán Hieronymi pedagógiai tevékenységéről állít ki lesújtó bizonyítványt, hanem egyben rajzművészetéről is, hisz a mintarajzok készítése tanárként egyik fontos feladata volt . Mindez azért is meglepő, mivel az 1818-as pályázat alkalmával benyújtott munkáiban az akkori véleményező csalhatatlan jelét látta az ügyes mesterkéznek. Úgy tűnik, hogy Hieronymi az évek előrehaladtával egyre kevesebb gondot fordított munkájára, amelynek színvonala így folyamatosan csökkent - hasonló jelenséggel találkozunk majd festői működése kapcsán is. A rajziskola a végzett kézművestanulók részére bizonyítványt (Attestatum) állított ki: Hieronymi idejéből három darabot őrzött meg a Xántus János Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. A korábbi, 1819-ből és 1822-ből való darabok német nyelvűek, az 1828-as viszont már magyar. A bizonyítvány tartalmazza a tanuló nevét s mesterségét, valamint az iskolalátogatás eredményét s idejét. Az okiratot 279