Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK a nemzeti iskola igazgatója s Hieronymi írta alá illetve hitelesítette pecsétjével (1. kép) 57 * X- * Mivel a rajziskolát, amely nem rendelkezett önálló költségvetéssel, közvetlenül Győr városa tartotta fenn, ezért a működésével kapcsolatos kérdések, napi gon­dok első fokon a városi magisztrátus elé kerültek. E testület a kisebb léptékű ügye­ket saját hatáskörében rendezte is, a súlyosabb, helyben megoldhatatlannak ítélt problémákat azonban döntés végett a Helytartótanács felé továbbította, majd annak határozata alapján intézkedett. Hieronymi nem sokkal hivatalba lépése után, 1819. január 15-én fordult először kérelemmel a tanácshoz, amelyben javasolta, hogy a legfelsőbb rendeleteknek megfelelően az ifjúság képzése érdekében a rajziskola ne csak tanítási napokon legyen nyitva, hanem a pihenő- és az ünnepnapokon is. A kibővített tanítási idő, valamint a folyamatosan hideg tél miatt azonban, amely az iskolát a sok és nagy ablak okán különösen sújtja, a fűtésre szánt négy öl tűzifa további két öllel való megtoldását tartja szükségesnek. A tanács a kérést indokoltnak találta s ennek megfelelően utasította az Egyesített Adószedői és Kamarai Hivatalt . Hieronymi azonban egy további, március 30-ai bejegyzésből kikövetkeztethetően visszaélt az iskola számára biztosított tűzifával, mivel a városnak az évente kiutalt nyolc öl fán kívül újabb mennyiséggel kellett biztosítania, hogy a tanulóifjúság ne hideg termekben üljön. A tanács egyben úgy döntött, hogy Hornischer Ferenc polgár­mester útján felveszi a kapcsolatot a nemzeti iskola igazgatójával annak érdekében, hogy a "rajziskola vezetője az iskola fűtéséről ismételten gondoskod­jék, és amennyiben bármilyen követelést támasztana, figyelmeztessék arra, hogy attól álljon el" 59 . A Hieronymivel kapcsolatos rossz tapasztalatok miatt a magisztrátus a követ­kező kérelem ügyében már jóval óvatosabban járt el. Amikor 1826. december 29-én Hieronymi bejelentette, hogy a rajziskola rajzeszközeinek tekintélyes része hibás illetve tönkrement, a tanács először is elrendelte az eszközök pontos szám­bavételét s amennyire lehetséges, kijavítását; az újak beszerzését pedig - minden bizonnyal a szigorú ellenőrzés reményében - Szakáts Mihály polgármesterre bízta . Az igényelt húsz darab új rajzeszköz megvásárlása azonban közel egy esztendőn át húzódott, mivel a városatyák az újabban felmerült panaszok miatt nem voltak meggyőződve arról, hogy a tanszereket Hieronymi a megjelölt célra fordítja 61 . Az új, immáron valóban botrányos ügy 1827. június 22-én robbant ki az asztalos céhmestereknek a magisztrátushoz benyújtott folyamodásával, amelyben a Hi­eronymi által elkövetett visszaélésekre hívják fel a figyelmet. Panaszukat az alábbi két pontban foglalták össze. 1. Hieronymi "rajzoló mester" a "Vasárnapi délutáni Órákat a' Rajzolásban Inassainknak azon ókbúl nem akar adni, mivel akkor a' Vallásbéli Tanításra szoknak menni; holott tudva vagyon előtte, hogy egyik Vasárnap a' Magyaroknak, másikon pedig a' Németeknek tartatik a' Tanittás és igy minden Vasárnapi Délután hol a' Magyarok, hol pedig a' Németek megjelen­hetnének a' Rajzoló Oskolában, azomban vágynak már Példák, hogy ö Vasárnap 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom