Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK irányban, inkább maga a tagság aktivizálódott. Kirándulásaikat főleg a nyári rövid szünetben (pl. a Dunánál) tartották. Sokan találtak párt maguknak az egyleten belül. (Köztük volt Enge János is.) d. Kiemelkedő rendezvények és sikerek A daloskör számára a legkiemelkedőbb események a dalos versenyek, majd az élő rádiófelvételek voltak. Az első versenyen 1928-ban férfikara "Mosonvármegye legjobb énekkara", vegyeskara pedig ezüstérmet nyert. A következő évben Pécsett a férfikar ezüst serleget kapott. 1932-ben a győri daloskerületi versenyen vegyeskara első, férfikara második lett. Az 1933. évi fővárosi országos versenyen tetőztek az egyre növekvő sikerek: a vegyeskar - könnyű műdal kategóriában második, a férfikar harmadik díjat nyert. Ez a szint tette lehetővé az egylet számára a külföldi kapcsolatokat és a rádiós szerepléseket. A MÉZE büszke volt sikereire, mert 1936 körül cégjelzéses levélpapírjára is felíratta azokat. (HMM, TDL 73.112.1.) A kisebb, pl. faluszövetségi vándordíjakat (1928) nem is jegyezték. Minden kitüntetésük és nyereményük számbavétele (1941 előtt) igen hosszú. A vegyeskar és a férfikar 1939. április 23-án szerepelt először rádióhangversenyen. 1940-ben a Győrben rendezett országos dalosversenyt mindkét kategóriában a MÉZE nyerte. (MVM,1940. július 4.) Ez volt az egyesület legfényesebb versenysikere. (HMM, Helytörténet 63.1.11.1-2. Dalosplakett, tokban.) 1941-ben az egyesület megkapta a Magyar Országos Dalosszövetség "Országos Kulturdíj"-át, a legnagyobb - évente vándorló - daloselismerést. A kiemelkedő rendezvények legfontosabbika az 1930-as év zászlófelavatása. A zászlót dr. Kühne Lóránt vásárolta és feleségét kérték fel a zászlóanyai szerepre. A szeptember hetedikéi zászlószentelésen megjelentek a szimpatizáns egyesületek vagy képviselőik, akik zászlószalagokat adományoztak. Volt fogadás (a pécsieké), társasvacsora, az egyetlen díszközgyűlés. (MVM, 1930. szeptember 10.) Induláskor meghatározó volt a háromnapos dalosünnep Mosonban 1928. szeptember 7-9-én. A Pécsi Polgári Daloskörön kívül - amely vitathatatlanul a legjobban műsorozott -, a "Hajnalpír" Dalkör és a Magyaróvári Műselyemgyári Önképzőkör vegyeskara is részt vett. (HMM, TDL 72.421.1 Meghívó, 72.77.1 Plakát.) Később viszonylag rendszeresen tartottak dalosünnepeket Csonka-Moson megyei vagy távolabbi dalárdák bevonásával. A dalárdák összejövetelei mindig hasonló keretben valósultak meg. e. Kül- és belföldi kapcsolatok Enge János karnagy indítványára kerestek először kapcsolatot a pécsiekkel. Választásában származásának, ottani kapcsolatainak volt szerepe. A pécsiekkel alakult ki a legszorosabb kapcsolat, kölcsönös látogatásokkal, delegációkkal, dísztaggá választásokkal, fotókkal. A mosoniak szempontjából a kezdeti időktől egy felfelé törekvést indukált a "tanítómester" daloskör. Mindez a drága vonatjegy ellenére is megérte. A megyén kívüli daloskörök közül még a soproniakkal vették fel a kapcsolatot 1934-ben. Az akkor már 10 éve egy megyébe (nem szívesen) tartozó győriekkel sokáig nem jött létre kapcsolat. Csak a háború előtti években alakult ki együttműködés a három reprezentáns egylettel (püspöki, 224