Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Enzsöl Imre: A Mosoni Ének- és Zeneegylet történetének vázlata (1926–1949)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. vagongyári, polgári). 1938 tavaszán a rádió közvetítette mosoni dalosünnepen a Győri Palesztrina Kórus és a Győri Egyetértés Dalkör is részt vett. (MVM, 1938 április 26.) A környékbeli daloskörök közül a hegyeshalmival működtek legtöbbet együtt. Férfikaruk részt vett zászlószentelésükön 1934. június 10-én. De Lebenytől Mosonszentpéteren át a Szigetközig voltak eseményt megtisztelni kérő falusi dalárdák. Mosoni rendezvényeken inkább mégis a már említett városbeliek és a Magyaróvári Férfidalárda (amit a jegyzőkönyv "zeneegyesület"-nek írt, mert azidőre zenekara is alakult), működtek közre. Ezekkel együtt akart Enge külön Mosoni Daloskerületet létrehozni még 1929 őszén, mivel a győri "nem csinált semmit". Ezt felülről döntötték el, és három pozícióval (díszelnöki: dr. Kühne L., a választmányi: Fülöp F., műbíráló bizottsági: Enge J.) kárpótolták a MEZÉ-t a Győri Daloskerület újjászervezésekor, 1930-ban. Az Országos Magyar Dalosszövetségben való tagdíjfizetést, mint legkönnyebben megtakarítható kiadást - az első években hanyagolták. Később annál nagyobb számlákat kaptak, mert Budapesten nem akarták elhinni, hogy Észak-Dunántúl talán legjobb egyesülete nem városi, tehát csak 8 pengőt fizethet. A kötelező "kamarába" beléptek, de a Társadalmi Egyesületek Szövetségébe - pénz hiányában - már nem. Az országhatáron az egylet fogadta a külföldi (dalos) küldöttségeket, ami a lengyeltől a spanyolig - himnuszok tanulását is jelentette. A külföldi egyesületekkel való kapcsolatfelvételt a bécsi "Lidestreue" Dalosegylet levele nyitotta meg 1934 áprilisában. Ebben 3 napos dalosünnepély megrendezését kérték, s eljöttek. Köszönő levelük szerint a legpompásabban érezték magukat Mosonban. Figyelmes és kedves magyaros vendéglátásban volt részük. A MÉZE a következő évben viszonozta a látogatást, mely alkalommal az osztrákok magyar színekkel díszítették ki termüket. A mosoniak zenei tudását bécsi a hallgatóság is nagyra értékelte. A két egyesület között szoros baráti kapcsolat alakult ki, ami a nagynémet egyesülésig tartott. 1938 őszén a zürichi "Harmonie" dalkört még várták Hegyeshalomnál s ünnepeltek vele. Azután jött a háború, ami alatt csak az ország határain belül mozoghattak (pl. egyenes rádióközvetítés Kassáról). Az események később egyre rosszabb helyzetet teremtettek, de a kör működött. /. Híres emberek Az egylet tudatosan törekedett arra, hogy jó viszonyt alakítson ki Mosón megyei származású nagy zenei hírességekkel. így kaptak 1935 novemberében dedikált képet Flesch Károlytól a mosoni születésű hegedűművésztől, egy udvarias német levél kíséretében. (HMM, TDL 72.175.1-2.) A művész 1937-ben személyesen felkereste Mosont. Saját mosoni berkeikben tárgyi kitüntetésre sokáig csak Tégl Mátyás templomi zenész és tag esetében került sor, aki 45 évig szolgált, s 1934-ben Kühne adta át ezért az aranyozott érmet. Akorelnök németül mondta: Istent és a magyar kultúrát szolgáltam. (Majd jöttek a gyártott kitüntetések a versenyzett tagoknak.) Tiszteletbeli címeket leginkább a körben adtak. 225